Kincsem, a nagy ígéret és a még nagyobb kérdőjel – Startup‑realitások egy hazai hiperautó körül

Ha valaki 2021‑ben végignézett az első Kincsem‑prezentáción, könnyű volt elhinni, hogy Magyarországon végre valami nagyon nagy készül. A dizájn lenyűgöző volt, a koncepció futurisztikus, a kommunikáció magabiztos.
A kérdés ma már inkább az: mi valósult meg és mi maradt a látványos ígéret szintjén?

Ez a poszt abban segít, hogy aki nincs otthon a startupok világában, értse, mit lát valójában — és mit nem.

Nem, nem a zebrák miatt 

És mire ment el a pénz helyette?

A magyar közélet legnagyobb állandó vitái közé tartozik, hogy miért nem jutott pénz az oktatásra, az egészségügyre, a tudományra vagy épp a szociális ellátórendszerre. Évtizedek óta ugyanazokat a vágyálmokat soroljuk fel, amelyekre „már rég szükség lenne”, de valahogy mindig maradnak a listán.

Esélyek, geopolitika és magyar vonatkozások

Románia hamarosan döntést hoz az új gyalogsági harcjárművek (IFV) beszerzéséről, amely a következő évtized román hadseregének egyik legfontosabb modernizációs lépése. A beruházás nem csak katonai, hanem politikai és ipari jelentőségű is: a járművek EU-háborús alapból kerülnek finanszírozásra, így a gyártónak európai vállalatnak kell lennie – ez kizárja Oroszországot, Törökországot és más Európán kívüli szereplőket.

A mezőny a végére látványosan letisztult: két nagy esélyes maradt, akik különböző ipari csomagokat, gyártást és támogatást ígérnek Romániának.

Az európai cinizmus, ahogyan azt a leonardo.ai elképzeli

 Még pár hónap kitartás az ukránok részéről a halálzónában és kijelenthető, hogy a háborút megelőző Ukrajna már nem létezik, sőt vissza sem lehet állítani. Ez még nem jelenti Ukrajna végét, de jelenti, hogy lassan el lehet kezdeni egy másfajta jövőbeli Ukrajnában gondolkozni.

Progresszív adóbehajtás

 Azt gondolnánk, hogy ami progresszív, az a jelen helyzetre épülő, előrevivő elképzelés. Nos, nem. A progresszív az, ami már egyszer ordasnagyot bukott, de most a fiatalabbaknak mint csodatevő újdonság lehet előadni. Itt a fantasztikus Tisza adóprogram, ami egyszer már megbukott. Újra csak azt látni tőlük, hogy megyünk vissza a jól ismert posványba. Csak az nem emlékszik rá, aki szenilis, vagy mázlista módon megúszta, mert még nem élt akkortájt.  A töbieknek bevésődött a szégyenteljes szakadt gatyás kuporgás az IMF nagyurak lábánál. Nézzük, mi is vele a baj, azaz mi is volt vele a baj!

Az A.I. szerint nincs túl jó állapotban a Ferencváros stadionja.

 Már látjuk, hova keveredtek az azeriek a BL-ben – és a Fradi helyzete sem sokkal fényesebb. A tavalyi alapszakasz-sikerekhez képest idén jóval nehezebb út áll a zöld-fehérek előtt. Az egyetlen vigasz, hogy a már-már megszokott rivális, a Ludogorec érezhetően gyengült, és hasonló játékerőt képviselhet a cseh Viktoria Plzeň is. Ismerős név még a Genk, akikkel két éve kétszer is döntetlent játszott a Fradi – és ezzel ki is ejtette őket a csoportból.

 Megkértem legjobb barátunkat, ugyan már, készítsen egy esélylatolgatást! Előzékeny módon, nem csak az eredményt és az esélyeket tippelte meg, hanem a játék várható képét is.

Az EU vezetés, amint telóról menedzseli a háborút

1. A „háború menedzselése” mint EU-s küldetés

Amikor 2022 februárjában Oroszország megtámadta Ukrajnát, az EU történelmi kihívás elé került. A brüsszeli retorika hamar egy új fogalmat emelt zászlóra: a háború „menedzselését”. Ez a gyakorlatban négy pillérre épült:

1. Szankciós politika – az orosz gazdaság elszigetelése és gyengítése.

2. Fegyver- és pénzügyi támogatás – Ukrajna harcképességének fenntartása.

3. Diplomáciai nyomásgyakorlás – Moszkva nemzetközi elszigetelése.

4. Humanitárius segítség – több millió menekült befogadása.

Ezzel az EU lényegében vállalta a stratégiai felelősséget is: az eredménynek kedvezőnek kell lennie Ukrajna számára. A háború azonban nem a tervek szerint alakult.

Kína felemelkedésével az eddigi békés időknek vége, ismét ádáz harc dúl a kereskedelmi útvonalakért

 Az előző körben a legrosszabb sorsolást kapó és a pályán sem túl szerencsés Puskás Akadémia kiesése mellett, a másik három magyar csapat hozta a kötelezőt, vagy elvártat.  A következő körben a Paks és a Győri ETO is kétszeres értékű csapattal harcolhatott és mindkét esetben igazolódott, hogy az Euro kötegek nagysága nem mindig egyenlő a tudással. A két szoros párharcból a Győr jött ki jobban, egyértelműen fölénybe került a svédek ellen, míg a Paks végül emelt fővel, győzelemmel távozhatott az európai kalandból. A Fradi a papíron egyenértékű bolgár Ludogorec ellen egy végeredményre meggyőző, a pályán hajtós játékkal jutott tovább.