Március elején összeülnek Európa vezetői, hogy megvitassák a menekültkérdést. Konkrétabban előrehozták ezt az eseményt, előbbre mint ahogyan tartományi választások lennének Németországban. Bár egy választás eredményében sosem lehet biztosnak lenni, mégis ha esetleg a kormányerők jelentős visszaesését hozná, akkor a német álláspont jelentősen meggyengülne. Ezzel az előrehozással ezt a lehetőséget szépen elkerülték. Nagy kérdés, mi fog történni, miben egyeznek meg Európa vezetői?

 Alapvetően két táborról beszélnek. Az egyik a nyíltan renitens keleti tömb, akik elutasítják a menekülteknek nevezett közel-keleti embertömeg befogadását, a másik a németek mögött felsorakozott országok, melyek hivatalosan a korlátlan befogadást, szétosztást támogatják. A visegrádi négyek közös politikája egyértelmű, míg a másik oldal egyáltalán nem egységes. Az angolok folyamatosan igyekeznek távolságot tartani a Berlin irányította unióval, ők saját maguk intézik a menekültek befogadását, az illegálisan érkezőktől függetlenül, mert előlük igyekeznek lezárni az egyetlen szárazföldi összeköttetést, a tenger alatt húzódó Csalagútat. A franciák kerek-perec kijelentették, van elég bajuk már a bevándorlókkal, 30.000 fő még jöhet, azután részükről befejezték. A sorozatos párizsi merényletek és a  Calais-ban levő állapotok a lakosságban olyan mértékű elutasítottságot keltett, melyet a politika kénytelen tiszteletben tartani. Európa három legerősebb gazdaságából kettő ezzel kivonta magát a német terv végrehajtása alól. Megjegyzem, ellenük valahogyan nem indult agresszív szidalomhadjárat a független sajtó részéről, mint más ugyancsak ellenkező, de gyengébb országokkal szemben. Egyik meglepetése az eseményeknek az osztrákok, óvatosnak szánt különutassága, mely azonnali durva hangnemű ellentámadást vont magára német részről. Az olaszoknak szintén meg van a saját bajuk, a Frontex hajóival hozzájuk szállított afrikaiakkal. A dánok nem rajonganak a menekültekért, volt plakátkampány is ellenük, kérdéses a nagy szomszéddal szemben mennyire mernek szembeszegülni. A svédek megteltek, arányaiban ők fogadták be a legtöbbet és a már befogadottakkal sem nagyon tudnak mit kezdeni. A spanyolok profi kerítésépítők, afrikai konklávéjukban szinte már tökélyre fejlesztették a passzív védekezést. A belgák csendben vannak, de brüsszeli terrorista keltetőjük megléte az eddiginél is komolyabb  fenyegetést jelentene, ha szabadon mozoghatnának regisztrálatlan 'menekültek' az unióban, valamint  a regisztráció sem segít sokat a hamis papírok ellen. Hollandia tavaly ősszel még szolidaritást emlegetett a menekültekkel kapcsolatban, idén már kompokkal vinnék vissza őket Törökországba. Ez a Merkel-féle tábor nem látszik túlságosan acélosnak, aminek fényében az 'európai megoldás' egységes végrehajtását követelők valójában pont az ellenkezőjéről beszélnek, mint amit az országok akarnak. Összesen a németeken kívül a nekik kiszolgáltatott Görögország, a menekültjeitől Európa felé szabadulni akaró Olaszország, valamint a kvóta elfogadását elfogadni látszó Portugália alkotja a biztos kvótaelfogadók táborát. A fel nem sorolt tagállamok elvileg támogatják a kvótát, de a gyakorlatban feltűnően nem igyekeznek a rájuk eső létszámot befogadni. Ezt nevezhetjük ésszerű óvatosságnak a részükről.

 Mindeközben balkáni országok a németeket, görögöket figyelmen kívül hagyva együttesen állapodtak meg a migránsokkal szembeni védekezésről. Érdekes, de nem meglepő módon, ennek napok alatt meg lett a hatása, tízezrek torlódtak fel a görög határon. Ebben a figyelemre méltó az, hogy míg a görög vizeket a NATO két erős tagja, a németek és a törökök ellenőrzik és ettől a kontrolltól elvárható lenne, hogy egy ebihal se tudjon átjutni Görögországba, addig valahogyan nem ez történik és mindenféle együttműködési nyilatkozatok meg odavezényelt hadihajók dacára, a gumicsónakok számolatlanul jutnak át a nyílt tengeren. Gyakorlatilag a görög határon levő tömeg mutatja be legékesebben Merkel asszony legújabb megoldási próbálkozásának csődjét. Nem kell aggódni, saját tehetetlenségüket figyelmen kívül hagyva fogják követelni a tömeg beengedését humanitárius okokra hivatkozva, mert hogy túl sokan vannak. Egyrészt azért vannak sokan mert átengedték őket, másrészt pont ezért nem szabad beengedni őket, mert túl sokan vannak. A közel-kelet problémáit nem lehet Európában megoldani, importálni meg hiba lenne.

 Itt egy régebbi bejegyzésemre visszatérve megint azt kell mondanom, egy ilyen eszes nagy hatalmú vezető nem lehet ennyire szerencsétlen. Szerintem nem is az, pontosan a tervei szerint zajlanak a dolgok az Égei tengeren és Görögországban. Minél több embert beterelni Európába és szétosztani az unió országai között. Ennek miértjére pillanatnyilag nem rendelkezünk magyarázattal, de Merkel kancellár asszony minden eddigi tevékenysége ezt segítette elő és ezt már nem lehet a véletlenek sorozatos egybeesésének számlájára írni.

 Bár a miérteket nem ismerjük, de a következmények felismerhetőek. Az Európa országaira leselkedő legnagyobb fenyegetést Magyarországon fogalmazták meg, méghozzá az, akitől a legkevésbé számítottam volna rá. Schiffer András tiltakozott a bevándorlás miatt. "Súlyosabb a probléma. Ez a migránshullám nem Európa iszlamizációjához, hanem a bolygó uniformizálódáshoz vezet."  Ez a blog célját tekintve, mely az európai demokratikus nemzetállamok védelme, azt jelenti, hogy az Európa lényegét jelentő nemzetek közötti eltéréseket megszüntető következményekről van szó. Európa a világ legkülönlegesebb jelensége, ahol több tucatnyi különböző nyelvű, kultúrájú ország van olyan sűrűn, hogy pár óra autóút alatt több országon is áthaladhatunk. A különbözőségek ellenére ezek az országok mégsem akarnak háborúzni egymás ellen, sőt megnyitották egymás felé a határaikat. Európa a bizonyíték, a nemzetek különbözőségükkel, nacionalizmusukkal együtt, képesek egymással békében élni. Aki Európában valamilyen országhoz tartozónak vallja magát, az pontosan tudja, hogy a nyitottság ellenére egy adott ország az ott élő emberek közösségének védelmezésére jött létre és ma az önrendelkezés legfontosabb szintje a benne élők számára. Minden olyan lépés, mely ezt gyengíti káros és visszautasítandó. Európa ereje a különböző államok szövetségében van, nem pedig a totális egységgé válásban.

 Nem kell sokat várnunk, hogy kiderüljön, a német gazdaság fojtogató polipja van-e olyan erős, melynek a többi európai ország már nem tud ellenállni önnön lényegüket fenyegető veszély esetén sem, vagy nemzeti érdekeik erősebek lesznek a globalizáció hatalmánál. Az országok változatosságának megszüntetése után jöhetne a személyek egyéniségének megszüntetése. Megvalósulhatna a jelszavuk, és tényleg minden ember egyenlő lenne. Ugye pontosan ezzel érvelnek a migránsok beengedése mellett: ők ugyanolyanok, mint mi. Nem. Mi mind különbözőek vagyunk. Sem mi, sem ők nem akarunk ugyanolyanok lenni.  A világfalu létrejötte Európában az elmúlt ezer év fejlődésének eredményeit rombolná le. A világfalu létrejötte az összes kontinensen, az emberiség eddigi társadalmi fejlődését tenné semmissé. Milliárdokat kényszeríthetnének egy gigászi társadalmi falanszterbe csak azért, hogy a kiválasztottak könnyebben uralkodhassanak fölöttük. Nem mondom, hogy ez a cél, de a nemzetek önrendelkezésének meggyengítésével, a védekezési képesség is csökken egy totális diktatúra ellen.  Nem egyszerűen néhány ember befogadásáról van szó, ők csak eszközök a nemzetek meggyengítéséhez. Nem pár millióról, nem is a mögöttük jövő tízmilliókról van szó.  A valódi tét a nemzetek megmaradása, vagy pusztulása, azaz Európa és az emberiség jövője.