A Városháza. Pirossal jelölve a tervezett park. Fotó: 444.hu Amikor még örömködtek két éve, hogy na ugye lesz park...

 Nem csodálkozom, hogy titokban bújtak össze a Városháza eladásának ügyében. Részben a belső konkurencia, részben az általános felháborodás okán, jobb volt magukban tartani az elképzelést. A jogos szégyen oka, hogy lehetett volna más megközelítéssel is kezelni a kérdést, ha már maga az épület túl nagy a hivatal számára.

 Az első dolog, hogy kellett volna egy koncepció, hogy mit akarnak a környékkel, milyen funkciók kellenek oda. Ez persze rögtön kizárta volna az eladjuk, a tulaj meg csinál vele, amit csak akar elképzelést. Mivel ez meglehetősen nemtörődöm hozzáállást feltételez, mégpedig a város lakói felé, azaz a saját választóik felé. 

 Mondjuk az jött volna ki, hogy kellene egy felső kategóriás szálloda és mellé egy butikpláza a legnagyobb luxusmárkák üzleteivel. Ilyenekre szükség van amúgy, pl. az Olimpia megrendezéséhez is az egyik legnagyobb hiányosság a megfelelő színvonalú szállások elégtelen kapacitása volt. Meghirdették volna a bérleti jogot a hotelre és a plázára, melyek az egész épület felét tették volna ki,  majd a bevételből elkezdték volna modernizálni a Városháza hivatali részét. Ezt a folyamatosan jövő bérleti díjból folytathatták volna.  Amint elkészült, jöhetett volna a maradék épületrész átalakítása, ahova ízlés szerint kulturális, művelődési lehetőségek, vagy más, a városnak szükséges létesítmény költözhetett volna. 

 A végeredmény, minőségi szállás, bevásárlóközpont, kulturális tér és belül modern Városháza hivatal. Mindezeket úgy, hogy az egész a város kezében marad és még rendszeres bevétel is származik belőle. Persze lehet más elképzelés is, lehet jobb ötlet is. Ezek után láttuk, mit is akartak, azaz nyilvánvalóan elkótyavetyélésről van szó. Ráadásként egy orosz üzletembernek, bár már kettős állampolgár, de nem számítják bele a gazdag magyarok listáiba. A vicc pedig az, hogy az orosz szálat Orbán, Putyin és a Pegazus nyakába próbálták varrni.