Alternatív logó: tenr.ai
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP), a magyar politikai élet egyik olyan, nyugatról átvett eleme volt, melyet jó minőségben valósítottak még és ennek köszönhetően valóban működött. Protestpártként a politikai kínálattal elégedetlen, de állampolgári jogával élni akaró szavazók mentsvára volt.
Röviden a fejlődésük útja:
- A vicces párt, amelyik kigúnyolja a politikát
- A vicces párt, amelyik aktivistáskodik is helyi ügyekben
- A tisztakezű párt, mely az előbbieken kívül még leleplezi mindkét oldal sunnyogását ott, ahol beszavazták őket
- Az oldalsemleges párt, amelyik szíve a balliberális oldal fele húz
- A balliberális párt, mely betagozódik a politikai rendszerbe
Az utolsó pont a jelen. Még folyamatban van, ebből adódnak a párton belüli balhék. Akik a protestpárthoz csatlakoztak és nem főzték meg őket élve, mint a békát, azoknak itt a búcsú ideje. A többiek egyrészt eleve ezt szerették volna, mások átnevelődtek, de a legérdekesebb, akik a végén csatlakoztak és motorjai a váltásnak.
Jó, de mi történt az alapító pártelnökséggel? Hiszen most trükkösen, de mégis azokkal fognak egy gyékényről árusítani, akik egyrészt nekifutásból rúgtak beléjük a választások közben, másrészt pedig azok is annak a politikának a részei, mellyel szemben eredetileg meghatározták magukat. A vezetőség, most aratja le annak a gyümölcsét, amit eddig felépített. Az üzleti életben exitnek nevezik, amikor valaki a saját vállalkozását eladja és sok év munkáját egyszerre fizeti ki magának. Persze vannak trükkösebb megoldások, mint pl. Steve Jobs, aki két cégét is felvásároltatta és úgy lett az egyesülés után az egész vezetője, ráadásul ezt kétszer is megjátszotta. Itt még kérdéses, hogy sikerül-e a vezetői pozíciót megtartania magának az alapítónak, mert baloldalt 7% felett már előveszik a nehéztüzérséget, vagy megjelennek a jótevők, akik átvennék a vezetés terhét. De előfordul mindkettő egyszerre is.
A felsorolásból is látszik, hogy olyan logikusan történtek az eddigi lépések, mintha csak előre felvázolták volna őket. Szerintem inkább az történt, amire a politikai közegben lehetőség volt és amikor találtak maguknak helyet és megerősödtek, utána fordultak abba az irányba, ahova amúgy is eleve szerettek volna menni. Egyszerűen éltek a lehetőségekkel. Ez nem egy egyszerű dolog, látványosan nem megy a többi liberális pártnak. Ez azt jelenti, hogy Kovács Gergely és a mögötte álló társaság messze átlag feletti intellektussal és realitásérzékkel rendelkeznek, mely utóbbi keresett hiánycikk a legtöbb pártnál. Tehát elméletileg továbbra is ilyen ügyesen építkezve hatalmas potenciál van a pártban.
Miért temetem akkor őket? Mert az elmúlt húsz év azt mutatta meg, hogy a hazai baloldal mögött egy nagyhatalmú őrült elme áll. Különben az összes ballib párt nem tenné meg újra és újra ugyanazokat a kudarchoz vezető lépéseket, miközben maguk is látják, tévúton járnak. Mintha kényszerítenék, vagy megdelejeznék őket. Hogy még látványosabb legyen a dolog, ott van az LMP bukása. Gyakorlati lehetőség volt bennük, hogy alternatívát kínáljanak a baloldalnak Gyurcsánnyal szemben, majd Orbánnal szemben is. Ők voltak azok, akik valami újat akartak építeni. Mások meg úgy gondolták, hogy ne építsenek és a hazai baloldali média olyan lejáratásba kezdett ellenük, hogy a saját híveikből lettek a legnagyobb gyűlölőik. Ez igen erős intelem volt, hogy az elhajlókkal könnyebben el tudnak bánni, mint az ellenséggel. Tehát mindenki tegye azt, amit eddig! A baloldali szavazók meg próbálnak úgy tenni, mintha a 'Fideszből jöttem, én vagyok az új baloldali messiás' műsor nem lenne már kínos.
Ilyen előzmények után egy külsős párt újrapozícionálása úgy, hogy ne fussanak közben maguktól zátonyra és ne is siklassák ki őket, szinte reménytelen feladat. A kompromisszumok olyan garmadájával kell megküzdeni, ami után az eredeti pártból csak a külső máz marad. Ha kiegyezik a globalista média itthoni helytartóival, akkor is ott van még a Gyurcsány támasztotta, baloldalinak eddig megugorhatatlan akadály, majd végül a Fidesz médiagépezete. Az első akadály már elintézte, nehogy kikerüljék a ballibbel való közösködést. Hógyis ne, még rájuk verik a Fidesszel cimborál bélyeget. Ezt csak valamennyi meghunyászkodás árán lehet kivédeni, mert a ballib szavazótábor keménymagja a leghiszékenyebb emberek gyülekezete, akik a szent képernyők minden szavát bizonyosságnak tekintik. Márpedig ők lelkes hangadók a közösségen belül, aktuális hitüket lelkesen hangoztatják és igeként terjesztik.
A baloldali változás lehetetlenségének feltételei a ballib médiauralom és az önmaguk intelligenciájának felsőbbrendűségében hívő ballib szavazók irtózása a racionalizmustól, együttesen tökéletesen meggátol minden alapvető változást. Amennyiben az MKKP-nak sikerül átvennie a baloldali törpepártok helyét, akkor az minőségi ugrást hozhatna létre. Persze kérdés, milyen kompromisszumokra lesz szükség, azaz hány szent tehenet kell átvenniük?
Nem tartok semmit sem lehetetlennek, de mint mindenki más, én is is lényegi különbséget látok a kotkodácsolás és a valódi politikai válaszok között. Az utóbbi sem nem szexi, sem nem két perc alatt bemagolható. A vicces kezdetekből az is egy lehetséges vég, hogy érdemeik elismerése mellett felmentik a vezetőséget, hogy jöjjön a jól bevált ballibb professziaizmus.
A magam részéről nem hinném, hogy a Fideszre komoly veszélyt jelentene egy migránspárti, drogliberalizációs párt. Főleg, amíg baloldalt nem lehet más a politika.