Nem szóltam, mikor utcai plakátokon okítottak arról, mi a szerelem.

 Nem szóltam, mikor már minden Netflixes sorozatba muszáj volt homoszexuális karaktert betenni.

 Nem szóltam, mikor megszüntették a Budapest Parádét.

 Nem szóltam, mikor a transz lett a megcsinált divat.

 Nem szóltam, mikor férfiak vertek nőket a ringben.

 Na jó, a párizsi olimpiai megnyitó miatt szóltam, mert leégették vele egész Európát.

 Eddig csak annyit mondtam, ha az inga kileng balra, akkor jobbra is ki fog. Meg, hogy a weimárkodásnak egyszer már csúnya vége lett. Erre azt mondták, náci vagyok.

Úgyhogy, most sem szólok semmit. Tudjátok, következetesség.

 Most azért megkérdezném, tényleg komolyan gondolták a szexuális kisebbséghez tartozók, hogy a társadalom 95%-a a maradék öt százalékának igényeit fogja előtérbe helyezni? Ez azért még egy igen kemény diktatúrában is nehezen megy. 

 Igen, ami itt folyik nyugaton, az egy nagyon agresszív puha diktatúra. Puha, mert nem börtönöznek be. Agresszív, mert megpróbálják áthatni az élet minden elemét, a jó öreg marxista taktika szerint. Nagy erőforrásokat fordítanak az LMBTQ propagandára. A profi aktivisták pénzbe kerülnek. A híres nagy nevek még több pénzbe. A márkát romboló plakátkampány dupla pénzbe fáj. A veszteséges sorozatok, filmek is viszik a pénzt. A politikai klientúra meg végkép pénzéhes bagázs. A baráti média fenntartása is komoly összeg. Így egyben nézve már nem egy  olcsó mulatság. 

 Ezt a nagy rakás veszteséget egyedül a munkásokon tudják behajtani, azokon, akik végső soron a pénzt megtermelik. Ezért bukták el az amerikai választásokat, mert azt hitték, a kisemberekkel mindent is meg lehet csinálni és akkor már miért ne fosztanák ki őket? Miért ne kapjanak kevesebbet, mint négy éve, ha sikerült megszavaztatni velük a kizsákmányolóikat? Szégyen reá, az egész nyugaton csak az USA és Magyarország mer szembe menni a demokrácia megcsúfolóival.

 A homoszexuálisok komolyan nem látják, hogy ők mozdony, amire mindenféle vagont ráakasztanak? Aztán amikor a kalauz megy hátrafelé, nem tudja, mikortól kell az utasoknak pszichológus és mikortól kell már pszichiáter, vagy mikor kell a rendőrt hívni.

  Érthető, hogy amikor mellettük van a média, a nagy nevek, a politikusok, a nagytőke, a nagykövetek, akkor elhiszik, hogy nekik mindenben igazuk van, és nekik minden jár. Akinek meg nem tettszik, az mocskos diktátor, náci stb. De ez csak kábítás, kihasználás. A könnyű út, mindig csábító. De amikor olyanok kínálják, akik hírhedt cápák, megélhetési fosztogatók, akkor nem kellene elhinni a szép szavakat!

 Ki lehet menni vonulni, sőt négyszer annyian is ki lehet menni, csak annyival többen látják, hogy nem nyomja el őket senki. Persze utána meggyőzik őket, hogy ők hősök és a gyáva hatalom megrémült, mert a városban sétáltak egyet. 

 A valóságban, amit elhallgatnak, a hősies vonulás a többséget egyáltalán nem érdekli. Legfeljebb annyi, hogy normálisan jelentsék be előre, hova nem lehet parkolni!  Naná, hogy nem akarják megérteni a feltünési viszketegségben szenvedők, hogy az ő legnagyobb ellenségük az irántuk való közöny. Hiszen már ellentüntető sem volt évek óta. Most telehisztizik a médiát, avagy a média magától hazudik hisztériát. Lemegy a nagy vonulás és saját maga bizonyítja be önmaga feleslegességét. Minél többen mennek annál inkább. A többség nem fogja nekik kimutatni, de magukban ki fogják őket nevetni. Megint hisztiztek a semmiért a bolondok.

 Én szóltam, előre...