A kormányzat a saját felelősségének az elismerése helyett külső körülményekre hivatkozik. De miért nem hatnak ugyanúgy ezek a külső körülmények szomszédos országokra? Vajon miért van, hogy Magyarország mélyen alulmúlja a többi országot a régióban? Például azért, mert a kormányzati narratíva kizárólag a külső körülményekre hivatkozik: válságra, a német gazdaság helyzetére, háborúra és vészhelyzetre. Ahelyett, hogy a saját elhibázott gazdaságpolitikájával foglalkozna.

 A ChatGPT meg kielemzi. :D 

 Összefoglalva általam:

A kritika csak nyomokban tartalmaz igazságot, azt is hamis kontextusban tálalja, miközben alaptalan elvárásokat és teljesíthetetlen ígéreteket sugall.

Meggyőzően beszél, a szakértelem látszatát kelti, de a tartalom mögött nincs valódi, számonkérhető szakpolitika – és ez sokakban a korábbi „külső tanácsadói” mintákat idézi fel.

Bajnai Gordon feltűnése önmagában három dolgot jelezhet:

 Ha szereted azokat a dalokat, amik mélyen a szívedbe hatolnak, és egyszerre mozgatják a lábad és az érzelmeid, akkor ez a válogatás neked készült. A 20 Női Slágereposz összehozza a pop, rock és ballada legnagyobb női ikonait – Whitney Houstontól Lana Del Rey-en és Adele-en át egészen Tina Turnerig és Bonnie Tylerig.

Az utóbbi évek geopolitikai mozgásai olyan helyzetet teremtettek, amit Európa történetében ritkán láttunk: az EU gyakorlatilag arcoskodik a saját védelmezője ellen.

Szaporodjatok és sokasodjatok!

Bevezető

Az Európai Unió eredetileg békét és gazdasági együttműködést ígért, miközben megőrizte a tagállamok szuverenitását. Az elmúlt évtizedek azonban azt mutatják, hogy a központi adminisztráció egyre inkább túlnőtt az eredeti mandátumán, politikai és jogi feszültségeket teremtve. A példák: Ausztria 2000-ben, Magyarország az utóbbi években, és most Belgium.

 Európa történelmében ritkán adódik olyan pillanat, amikor egy civilizáció ennyire látványosan és önként fordul szembe a saját hosszú távú érdekeivel. Az ukrajnai háború kapcsán tett európai kijelentések, lépések és kommunikációs panelek egy irányba mutatnak: a kontinens fokozatosan belesodródik egy olyan háborús logikába, amelyből nem győztesen, hanem kimerülten és alárendelten kerülhet ki.

Ez nem morális kérdés, hanem stratégiai és történelmi kérdés.

Az elmúlt napok döntéseiből világosan látszik: az Európai Unió energiapolitikája és a magyar energiastratégia két teljesen külön úton jár. Mindkét irányvonal egyértelmű, de az egyik összhangban van a földrajzi realitásokkal és a fizikai korlátokkal, a másik viszont egyre inkább a politikai kommunikáció logikáját követi.

Kincsem, a nagy ígéret és a még nagyobb kérdőjel – Startup‑realitások egy hazai hiperautó körül

Ha valaki 2021‑ben végignézett az első Kincsem‑prezentáción, könnyű volt elhinni, hogy Magyarországon végre valami nagyon nagy készül. A dizájn lenyűgöző volt, a koncepció futurisztikus, a kommunikáció magabiztos.
A kérdés ma már inkább az: mi valósult meg és mi maradt a látványos ígéret szintjén?

Ez a poszt abban segít, hogy aki nincs otthon a startupok világában, értse, mit lát valójában — és mit nem.

Nem, nem a zebrák miatt 

És mire ment el a pénz helyette?

A magyar közélet legnagyobb állandó vitái közé tartozik, hogy miért nem jutott pénz az oktatásra, az egészségügyre, a tudományra vagy épp a szociális ellátórendszerre. Évtizedek óta ugyanazokat a vágyálmokat soroljuk fel, amelyekre „már rég szükség lenne”, de valahogy mindig maradnak a listán.

Esélyek, geopolitika és magyar vonatkozások

Románia hamarosan döntést hoz az új gyalogsági harcjárművek (IFV) beszerzéséről, amely a következő évtized román hadseregének egyik legfontosabb modernizációs lépése. A beruházás nem csak katonai, hanem politikai és ipari jelentőségű is: a járművek EU-háborús alapból kerülnek finanszírozásra, így a gyártónak európai vállalatnak kell lennie – ez kizárja Oroszországot, Törökországot és más Európán kívüli szereplőket.

A mezőny a végére látványosan letisztult: két nagy esélyes maradt, akik különböző ipari csomagokat, gyártást és támogatást ígérnek Romániának.