Az alábbi tizenöt eset arra világíthat rá, amikor Vlagyimir Putyin – legalábbis megítélése szerint – bizalmat tanúsított a Nyugat demokratikus rendszerével, intézményeivel vagy együttműködési hajlandóságával szemben, míg maga a Nyugat vagy óvatosabb, vagy elutasítóbb volt.
A startupvilág tele van olyan hősökkel, akik „másképp látják a világot”. Néha ez forradalmat hoz – máskor viszont... csak egy jól hangzó hazugságot. Ez a lista azoknak az eseteknek állít emléket, ahol az ígéret nemhogy nem teljesült, de már az elején sem volt reális. Némelyik bukás inkább tanulságos, mások már egyenesen kriminalisztikai esetek.
Ahogyan a régi japán reklámok is különösek voltak, ugyanez megtalálható a keleti zenékben is. Nézzünk párat az elvontabbakból!
Egy rávezető kedves vietnámi zene, hogy gyanútlanul haladjon tovább a kedves olvasó! Persze a refrénhez dukál divatos koreográfia.
Ahogyan a leonardo.ai elképzeli a nyugatról támogatott fiatal influenszer jelöltet
Az utóbbi hónapok egyik legfeltűnőbb fejleménye a magyar politikai térképen nem hangos, nem látványos – és talán épp ezért aggasztóbb is: a baloldali pártok sorra visszalépnek, szerepüket minimalizálják, vagy teljesen eltűnnek a közéletből. Néhányuk nyíltan Magyar Péter mellé állt, mások egyszerűen csak elnémultak – mintha előre megírt forgatókönyv szerint cselekednének.
A Nyerd meg az életed koreai sorozat második évadában jópár nézőt kiborított a transz karakter. Érdekes módon a hasonló szereplőt az Alice határországban sorozatban sokkal inkább elfogadták.
Nézzük, mik lehettek ennek okai!
Nem tudjuk elég gyorsan kapkodni a fejünket a rengeteg hír hallatán. Most akkor jön végre Kerkez a Liverpoolhoz, vagy mi lesz? Hiszen a másik védőposztra, Alexander-Arnold helyére, már bejelentették a holland Frimpongot – aki nem azonos a volt fradista ghánaival. Aztán jött a számháború Wirtzért: mint egy pingpongmeccsen, úgy röpködtek ide-oda a milliók. És akkor megtörtént, amire tényleg senki sem számított – a Puskás Akadémia ifjú kapustehetségét, a feltűnően ügyes Pécsi Ármint is leigazolták a vörösök!
Valóban sokan vannak? Az interszex emberek társadalmi és genetikai aránya Magyarországon
Bár a férfi és női nem képezi az emberi szaporodás két alapját — a megtermékenyítő az apa, akiben pedig a magzat fejlődik, az az anya —, léteznek olyan ritka genetikai vagy hormonális eltérések, amelyek miatt egyes emberek nem sorolhatók be egyértelműen egyik nembe sem. Ezek nem új nemek, hanem orvosi szempontból kivételes állapotok.
Pálinkás József facebook bejegyzése: "Mindenben is “nagyhatalom” leszünk. Most éppen a mesterséges intelligencia (MI, AI in English) területén ígérik. Nem igazán tudok mit mondani erre. Vincent, aki nálam jobban ért az AI-hoz és humorosabb is elmondja. Hozzátenni csak annyit tudok, hogy a “kishatalmi”státuszhoz is szükség lenne arra, hogy ne üldözzék el a szakembereket, egy (jelenlegi) paksi blokknyi elektromos energiára (teljesítményre) és úgy egy milliárd eurónyi (400 milliárd forint) hardver-beruházásra."
Nemrégiben olvastam Pálinkás József bejegyzését, amely szerint Magyarország újra „mindenben is nagyhatalom” akar lenni, ezúttal a mesterséges intelligencia (MI) terén. A bejegyzésben szereplő Vincent blog pedig hozza a szokásos, ironikus hangnemet – ami amúgy önmagában érthető, hiszen sokaknak elege van a politikai szlogenekből. De van egy pont, ahol a cinizmus már veszélyesebb, mint az „üres nagyravágyás”: amikor lemondunk a jövőről csak azért, mert a jelen kicsinyesnek tűnik.
Ez nem egy kiadatlan Rejtő Jenő kalandregény felütő első sora, hanem az európai valóság.
A testkultusz árnyékában – ikonok, idomok, ideálok
Az emberi test mindig is a művészet, a vallás, a politika és a vágyakozás fókuszában állt. De talán soha nem volt annyira állandó reflektorfényben, mint a modern tömegkultúra színpadán. A 20. és 21. század női ikonjai nem csupán tehetségük vagy karizmájuk révén váltak világhírűvé – testalkatuk, kisugárzásuk és a köréjük épített vizuális mitológia éppúgy hozzájárultak legendájukhoz.
Ez a válogatás húsz olyan nőt mutat be, akiket a világ minden táján gyakran emlegetnek „ikonikus testként”. A szépségideál azonban sosem statikus: ahogy változott a társadalom, úgy alakult át a női testhez fűződő viszony is. A homokóra-idomok után jöttek a szupermodellek karcsúsága, majd a 2000-es évek elején újraértelmeződött a dús idomok értéke – és közben megjelentek azok is, akik a testpozitivitás vagy a természetesség nevében írták át a szabályokat.
Ez a lista nem rangsor, nem ítélet és nem szabályzat. Inkább tükröt tart egy kultúrának, amely a női testet egyszerre ünnepli, formálja és keretek közé szorítja – és időnként képes abból kiszabadítani is.
Ahogy végignézzük a neveket, felismerhetjük: ezek az alakok nem csak testek. Ők stílusok, korszakok, és saját koruk hangjai – néha lázadók, néha példaképek, néha ikonok, akiket követnek… vagy vitatnak.
Időrendbe rendezve. Nagyjából.
