A nyugati narratívák szerint Ukrajna az áldozat, Oroszország az agresszor, a Nyugat pedig a segítő, bár kissé vonakodó lovag. De mi van, ha a történet nem ennyire fekete-fehér? Mi van, ha Ukrajna valójában nem csupán áldozat, hanem tudatosan feláldozott csali, amelynek szerepe, hogy az oroszokat közelebb vonja az EU-határokhoz, hogy aztán jöhessen a vészforgatókönyv?
Az arisztokratikus elit új hajnala
A liberalizmus eredetileg a szabadság, az egyenlőség és a polgári jogok eszméjéből nőtt ki, és a feudális arisztokrácia ellen vívott történelmi harcai révén vált a modern demokreciák alapjává. Mára azonban egy különös fordulatnak lehetünk tanúi: a szabadság neévben új elit formálódik, mely egyre kevésbé demokratikus eszközökkel gyakorol befolyást. A vagyon és a technológia koncentrációja révén kialakuló új "világbárók" nem öröklött címekkel, hanem globális tőkeerővel és adathatalommal alakítják át a közéletet – a háttérből. Úgy tűnik, a "többség diktatúrájától" való félelem jelszava mögött valójában egy új, kiváltságos kisebbség diktatúrája bújik meg.
Az alábbi tizenöt eset arra világíthat rá, amikor Vlagyimir Putyin – legalábbis megítélése szerint – bizalmat tanúsított a Nyugat demokratikus rendszerével, intézményeivel vagy együttműködési hajlandóságával szemben, míg maga a Nyugat vagy óvatosabb, vagy elutasítóbb volt.
A startupvilág tele van olyan hősökkel, akik „másképp látják a világot”. Néha ez forradalmat hoz – máskor viszont... csak egy jól hangzó hazugságot. Ez a lista azoknak az eseteknek állít emléket, ahol az ígéret nemhogy nem teljesült, de már az elején sem volt reális. Némelyik bukás inkább tanulságos, mások már egyenesen kriminalisztikai esetek.
Ahogyan a régi japán reklámok is különösek voltak, ugyanez megtalálható a keleti zenékben is. Nézzünk párat az elvontabbakból!
Egy rávezető kedves vietnámi zene, hogy gyanútlanul haladjon tovább a kedves olvasó! Persze a refrénhez dukál divatos koreográfia.
Ahogyan a leonardo.ai elképzeli a nyugatról támogatott fiatal influenszer jelöltet
Az utóbbi hónapok egyik legfeltűnőbb fejleménye a magyar politikai térképen nem hangos, nem látványos – és talán épp ezért aggasztóbb is: a baloldali pártok sorra visszalépnek, szerepüket minimalizálják, vagy teljesen eltűnnek a közéletből. Néhányuk nyíltan Magyar Péter mellé állt, mások egyszerűen csak elnémultak – mintha előre megírt forgatókönyv szerint cselekednének.
A Nyerd meg az életed koreai sorozat második évadában jópár nézőt kiborított a transz karakter. Érdekes módon a hasonló szereplőt az Alice határországban sorozatban sokkal inkább elfogadták.
Nézzük, mik lehettek ennek okai!
Nem tudjuk elég gyorsan kapkodni a fejünket a rengeteg hír hallatán. Most akkor jön végre Kerkez a Liverpoolhoz, vagy mi lesz? Hiszen a másik védőposztra, Alexander-Arnold helyére, már bejelentették a holland Frimpongot – aki nem azonos a volt fradista ghánaival. Aztán jött a számháború Wirtzért: mint egy pingpongmeccsen, úgy röpködtek ide-oda a milliók. És akkor megtörtént, amire tényleg senki sem számított – a Puskás Akadémia ifjú kapustehetségét, a feltűnően ügyes Pécsi Ármint is leigazolták a vörösök!
Valóban sokan vannak? Az interszex emberek társadalmi és genetikai aránya Magyarországon
Bár a férfi és női nem képezi az emberi szaporodás két alapját — a megtermékenyítő az apa, akiben pedig a magzat fejlődik, az az anya —, léteznek olyan ritka genetikai vagy hormonális eltérések, amelyek miatt egyes emberek nem sorolhatók be egyértelműen egyik nembe sem. Ezek nem új nemek, hanem orvosi szempontból kivételes állapotok.
Pálinkás József facebook bejegyzése: "Mindenben is “nagyhatalom” leszünk. Most éppen a mesterséges intelligencia (MI, AI in English) területén ígérik. Nem igazán tudok mit mondani erre. Vincent, aki nálam jobban ért az AI-hoz és humorosabb is elmondja. Hozzátenni csak annyit tudok, hogy a “kishatalmi”státuszhoz is szükség lenne arra, hogy ne üldözzék el a szakembereket, egy (jelenlegi) paksi blokknyi elektromos energiára (teljesítményre) és úgy egy milliárd eurónyi (400 milliárd forint) hardver-beruházásra."
Nemrégiben olvastam Pálinkás József bejegyzését, amely szerint Magyarország újra „mindenben is nagyhatalom” akar lenni, ezúttal a mesterséges intelligencia (MI) terén. A bejegyzésben szereplő Vincent blog pedig hozza a szokásos, ironikus hangnemet – ami amúgy önmagában érthető, hiszen sokaknak elege van a politikai szlogenekből. De van egy pont, ahol a cinizmus már veszélyesebb, mint az „üres nagyravágyás”: amikor lemondunk a jövőről csak azért, mert a jelen kicsinyesnek tűnik.