Az iszlám vallással semmi. Nem probléma, ha valaki hisz Istenben, naponta imádkozik, adakozik a szegényeknek, böjtöl, zarándokol. Az iszlám, ha csak ennyi lenne, akkor nem lehetne megírni ezt a blogbejegyzést. Mohamed problémája az volt, hogy a felsorolt, vallásokhoz kapcsolódó dolgokat előtte sok száz évvel már mások kitalálták, emiatt semmiféle komoly újdonsággal nem bírtak. Így követőt sem nagyon talált hozzá. Bár a 150-200 őt követő hívő már szép eredmény, de azért még az internet előtti időkben is egy-egy karizmatikus vallásalapító messze túl tudta ezt szárnyalni.

 Mohamed is feltehetően többet akart ennél, így lett a vallásból ideológia, az ideológiából politika. Mivel ez már sokaknak csípte a szemét, hamar a gerillaéet sűrűjében találta magát, ahol az eszme érdekében a mindent szabad elve érvényesült. Kezdve az ellenséges törzsek karavánjainak kifosztásától, egészen a tömeges kivégzésekig, vagy városok elfoglalásáig, nem kihagyva a rabszolgatartást és kereskedelmet, meg persze a gyermekkorúval történő szexet.

 Mi volt Mohamed sikerének titka, amivel pár év alatt meghódította az Arab félszigetet, majd utódai két évtized alatt legyűrték az észak-afrikai és közel-keleti kereszténységet? Figyelem, itt már messze nem egy vallásról van szó, hanem egy politikai, társadalmi rendszerről! Az alapvető trükk, hogy egy kisebb agilis csoport számára előnyöket kell nyújtani, természetesen a többiek kárára. Ez a csoport konkrétan a hadra fogható férfiak, akik elismerik a próféta, vagy valamelyik utódjának, a kalifának a hatalmát, mint hadúr, főbíró és főpap. A társadalom többi részét különféle hátrányok érik. Ilyenek a hitetlenek adója, a közigazgatásból és a katonáskodásból való kizárás, a nyilvános vallásgyakorlás korlátozása. Ezek a hátrányok részben és még más korlátozásokkal kiegészítve a nők számára is hátrányokat jelentenek. Az iszlám "előnyei", hogy a behódolókat nem érik a hátrányok. Nyilván ez a szabályozás csak addig tud előnyökkel szolgálni, amíg be nem áll a sorba mindenki.

 Még egy fontos előnyt adott az iszlám közösség, a kötelező adományozás révén az elesetteket is tudták támogatni, amolyan szociális védőhálót képezve. Ezt a támogatást az iszlám közösség tagjait érintő kiváltságok által szerzett jövedelmekből tudták fenntartani, de amint ezek a kiváltságok már nem jelentettek előnyt, onnantól kezdve ez a szociális támogatási rendszer ugyanúgy a társadalom kárára vált, mint a szocializmus rendszere később. Konkrétan életerős emberek tömegei nem voltak hajlandóak dolgozni, mert a segélyeken lógtak. Értelemszerűen egy ilyen rendszer nem tudja fenntartani önmagát. 

 Nézzük meg, mi történik, ha egy társadalom engedélyezi a többnejűséget, de a többférjűséget nem! Férfiakból amúgy is több születik, így ha a gazdagoknak több feleségük lesz, a szegényebbek jelentősen kevesebb sikerrel tudnak maguknak nőt keríteni. Ennek eredményeképpen lesz egy rakás semmittevő, akik tele vannak energiával és bármire képesek lennének, hogy nőhöz jussanak. Ennek a problémának feloldása a háború. A felgyülemlett energiákat kifelé kell levezetni, mert különben a társadalom ellen fordul. A nőket már amúgy is elkülönítették, de mint látható, az iszlám társadalomban már nem is lehetséges férfiak és nők közös, máshol megszokott életvitele a mindennapokban, mert a robbanásszerű állapotok a nők elleni erőszakos cselekményekben oldódnának fel.

 Az iszlám gazdaság gyengeségei röviden felsorolhatóak. A nők kiszorítása a munkából, a rabszolgaság intézménye és a bőkezű szociális háló. A nők hiánya már önmagában jelentősen csökkenti a kibocsájtást. A rabszolgaság a motiváció hiányában részben gyenge eredményeket hoz, másrészt csökkenti a munka értékét. A szociális háló ismét csökkenti a dolgozók számát. A rendszer eredménye a kevés szabad dolgozó és a sok munka nélkül élő. 

 Ezek után, ha valaki mégis kétli, hogy probléma lenne az iszlám társadalommal, vagy az eddig felsoroltakat nem fogadja el,  akkor annak elég megmutatni a végeredményt. A közel-kelet valaha a leggazdagabb, legműveltebb, legtöbb tudással rendelkező terület volt, melyen a kelet és nyugat közötti kereskedelem haszna lecsapódott, de az egész ismert világ tudása, művészete, technológiája megtalálható volt, beleértve ebbe a filozófiákat, eszméket, vallásokat és sok nép kultúráját. Majd jött az iszlám és nézzük meg, mi lett az eredmény! Az eszmék sokszínűsége elveszett, csakúgy, mint a gazdagság és a tudományok, vagy a  vezető technológia. Ma a közel-kelet egy felemelkedésre esélytelen, háborúból háborúba sodródó területté vált. Tehát az iszlám mint fekete doboz úgy működik, hogy belekerül egy a korának legfejlettebb tudásával rendelkező társadalom és kijön egy elmaradott, szegény, kilátástalan népesség.

 Nézzük meg a közel-keleti kivételeket, ahol pozitívumok is fellelhetőek! Az egyik Izrael, mely megőrizte, sőt újrateremtette önmagát az ellenséges környezet dacára. A másik az ősi Perzsia, mely önálló, működőképes ország, a papi uralom és a nők elnyomásának ellenére. A harmadik az arab úttól mindig is külön járó, vagy részben azon taposó, az önálló török nemzet által alkotott Törökország. Mindhárom esetben lényeges az arab dominancia hiánya és a saját nemzeti lét. Tételmondat, hogy egy egységes nemzet az iszlám ellenére is képes elfogadható eredményeket elérni. Vajon mi mindenre lehetne képes Irán és Törökország az iszlám nélkül? Ami miatt meg ez a blogbejegyzés megszületett, a nagy kérdés, mire lesz képes Európa, ha az iszlám erősödik, vagy iszlám dominancia lesz a kontinensen? Vajon az iszlám fekete doboza Európából is új közel-keletet csinál? Vagy a nemzeti lét útját állja majd a hanyatlásnak?