A Nyerd meg az életed koreai sorozat második évadában jópár nézőt kiborított a transz karakter. Érdekes módon a hasonló szereplőt az Alice határországban sorozatban sokkal inkább elfogadták.
Nézzük, mik lehettek ennek okai!
Nyerd meg az életed – Han Mi-nyeo
-
Háttértörténet: noszogatásra bevallja, hogy tengerészgyalogos. Ennek ellenére oda sem köszön a többi katonának, így távolságtartó és zárkózott marad.
-
Környezet reakciója: még mielőtt bármit tett volna, máris körülveszik, különlegesként kezelik – mintha a nemi identitása önmagában elég lenne a kiemeléshez.
-
Szuperharcos: a karakter egyszer csak „áttör” és ő lesz a legnagyobb harcos – előzmény vagy fokozatos építkezés nélkül, ami sokak számára hiteltelenné teszi.
Alice határországban – Kuina
-
Eredettörténet: pár perc alatt bemutatják, honnan jön, milyen küzdelmei voltak, mit jelent neki a jelenlegi helyzete.
-
Aktivitás: nem passzívan sodródik, hanem dönt, cselekszik – a néző az akciói alapján ismeri meg.
-
Képességek: bár tehetséges és képzett, nem legyőzhetetlen. Emberi marad, sebezhető, ettől válik szerethetővé.
Ebből a listából már sejthető, hogy Han Mi-nyeo karakterét sokan túlspilázottnak, kidolgozatlannak és túl sok szerepet kapónak érzik. Míg Kuina dinamikus karaktere, pozitív életképe, és az, hogy nem az identitása volt karakterének középpontja, sokkal szimpatikusabbá tette őt a nézők szemében.
Fontos kiindulópont, hogy az emberek nem azért néznek filmeket vagy sorozatokat, mert transznemű karaktereket akarnak látni, hanem mert jó történetekre, izgalmas karakterekre, érzelmekre vágynak. Zavaróvá válhat, ha egyes produkciókban a transz karakterek jelenléte nem a cselekmény, vagy a karakterívek logikájából fakad, hanem inkább olyan benyomást kelt, mintha egyfajta reprezentációs kvótát akarnának kipipálni. Ez különösen akkor tűnhet erőltetettnek, ha a nézők saját életükben alig vagy egyáltalán nem találkoztak transz emberekkel – például Magyarországon sokan életük során talán egyetlen nyíltan transznemű személlyel sem kerülnek kapcsolatba. Emiatt jogosan érzi úgy, hogy a valóságban jóval ritkábban találkozik ilyen emberekkel, mint ahányszor az újabb produkciókban felbukkannak.
Ezért a reprezentáció kérdésében nem a jelenlét mennyisége, hanem a minősége a kulcs: egy jól kidolgozott, élő karakter, aki nem pusztán a transzneműsége miatt érdekes, hanem személyiségében, motivációiban, döntéseiben válik emlékezetessé – mint Kuina –, képes valódi hatást gyakorolni a nézőre. A rosszul megírt, túlhangsúlyozott vagy öncélúan jelen lévő karakterek – mint Han Mi-nyeo – viszont éppen az ellenkező hatást válthatják ki: ellenérzést keltenek.
