Márki-Zay különös győzelme nem csak az interneten keresztül döbbenetes precizitással végrehajtott új fiatal választók mozgósítása volt. Ezt megelőzte két különös esemény. Az első, hogy a szokásos kétfordulós választásoktól eltérően itt három jelölt juthatott a második fordulóba. míg a másik meg Karácsony Gergely pálfordulatos visszalépése.
Ez már csak azért is elképesztő, mert mióta az LMP-ből kiszakadva a Párbeszéd tagjaként elméletileg politikailag súlytalannak kellett volna lennie. Ehhez képest kerületi polgármester, majd a baloldali szavazók a semmit honorálva Budapest főpolgármesterévé választották, gyakorlatilag a baloldal többi erőinek kegyelméből. Mivel a baloldal hatalommohósága közismert, komoly erőnek kellett Karácsony mögött lennie, hogy ezt a támogatást tőlük megkapja. Politikában nincs ajándék. Egyértelműen lépésről lépésre építették fel. Annyira egyértelmű volt, hogy őt szánják miniszterelnök jelöltnek, hogy a Fidesz is erre készült, biztos vagyok benne, hogy Karácsony lett volna az eredeti Miniferi. Aztán Márki-Zay sokkal jobban mutatott a szerepben és logikailag hiába állt politikai szempontból messzebb, hatalmi gyakorlatban ugyanolyan Gyurcsány báb volt a szerepe, mint amit Gyurcsány Karácsonynak szánt annak esetleges győzelme esetén. Na, de kezdjünk el végre különös eseményekkel foglalkozni!
A háromjelöltes második forduló a posztkomcsi és az amerikai oldal megegyezéséből született. Nyilván mindegyik oldal előnyt remélt belőle magának, azaz konkrétan, hogy egy őt támogató, a javára visszalépő harmadik jelölt jut tovább, így garantálva a saját jelölt győzelmét. Mondjuk olyan sok logika azért nincsen benne, mert nem hiszem, hogy Jakab Péter visszalépésekor a követői leszavaztak volna Dobrev Klárára. Míg fordítva inkább gondolom, hogy Márki-Zay szavazói Karácsonyt választották volna. Végül a fondorkodásból az amerikai oldal jött ki jobban, hiszen Jakab Péter szégyenletes teljesítménnyel lett negyedik az első fordulóban. Nyilván pesti szavazói eleve nem nagyon voltak, a vidéket meg sikerült maga ellen hangolnia. Az ő szereplése előrevetítette a Jobbik gyenge választási szereplését. Voltaképpen Vona és Simicska építményét sikerült lerombolnia Jakab Péternek. Kérdéses, hogy az internetes mozgósítás mennyire szólt bele, de simán el tudom képzelni, hogy Márki-Zay alapból verte Jakabot segítség nélkül.
Végül Karácsony visszalépésére nyilván komoly indok, sőt kényszerítő körülmény volt, hiszen nagyjából egy nap alatt lett az akár a villamossal is megküzdő hősből megfutamodó lúzer. Mivel szerényen, ezt az akadályozó tényezőt nem osztotta meg velünk a főpolgármester, így kénytelenek vagyunk tippelni. Mivel azóta csak a Városháza botrány volt vele kapcsolatban, így esélyes, hogy annak megneszelése miatt fújt visszavonulót. Mert így az a botrány messze nem volt annyira izgalmas, mintha egy miniszterelnökségre pályázó esélyes kihívóként fut bele. Bár ez a visszalépés is nagy törést jelenthet számára, hiszen ezzel csúnyán cserben hagyta a rá számító híveket. Érdekes lesz látni ez mennyire vet véget 'karrierjének'. De, ha ő nem, akkor ott van a hasonlóan épülő Hajnal Miklós, akihez fogható antipatikus politikus kevés van a hazai palettán és feltűnően bármit elnéznek neki baloldalt. Ő az, akitől még az MKKP elnöke is kiborult, mint a semmirekellő politikus tipikus esete. Bár igaz, egymás vetélytársai voltak a választókörzetben...
Utólag egyértelműen látszik, hogy a Fidesz mennyire előrelátóan készült fel a választási versenyben esélyes kihívóira. Dobrev lett volna a főnyeremény, Karácsonynak ott volt a bekészített botrány. Az esélytelen váratlan győzelme egy kicsit bekavart, de mivel eleve esélytelen volt és még valódi politikai erő sem volt mögötte, így a képességei és az 'Egységben' levő széthúzás reménytelenné tette a győzelmét. Erős a gyanú, hogy a többi szintre ugyanilyen alaposan felkészült Fidesz.
