Bizonyosan vannak, akik nem értik, az Iszlám Állam hogyan létezhet még mindig, ha több mint hatvan ország harcol ellene, köztük lokális nagyhatalmak, mint Törökország, Irán és Szaúd Arábia, valamint nagyhatalmak, mint USA és Oroszország. Ezzel szemben az IS fegyverzete leginkább a Toyota pickup és a kalasnyikov  szintjéig terjed.

 A válasz egyszerű, ennek a világméretű koalíciónak a tagjai leginkább egymás ellen harcolnak, az Iszlám Állam mindössze egy harctéri vákuum, vagy gyalog a sakktáblán.

 Egyenként sorba véve a szereplőket, könnyebben átlátható lesz a kusza helyzet.

 Iszlám Állam: vallási alapon szervezett szunnita muzulmán állam, támogatói az Arab-félsziget államai, köztük Szaúd Arábia, (mely az USA szövetségese), valamint az iraki, szíriai szunniták. Ellenségei Irán, a kurdok, Aszad elnök, az iraki síiták és az USA, valamint minden ország, mely a saját iszlám értelmezésüktől eltérő berendezkedésű. Remélem érthető, hogy az IS támogató szaúdiak amerikai szövetségesükkel együtt harcolnak az IS ellen! 

 Kurdok: mint minden környékbeli nép, mely nem szunnita, harcolnak az IS ellen. Gyakorlatilag Irak területén függetlenek a központi államtól. Milliónyi kurd él Szíria és Törökország területén. Céljuk az önálló Kurdisztán megteremtése.  Ebben akadályozza őket Törökország, mely pontosan egy lehetséges Kurd állam létrejöttének megakadályozását tekinti elsőrendű céljának.

 Irak: gyakorlatilag Irak, mint egységes állam nem létezik. A kurdokról már az előbb volt szó, rajtuk kívül magát az államot  hivatalosan síiták irányítják. Ők harcolnak a szintén iraki szunniták ellen, akik az IS alapját alkotják. Az iraki vezetést az USA támogatja.

 Szíria: az alavita kisebbségű államvezetés Aszad elnök uralma alatt harcol a szíriai szunnita fegyveres csoportok, köztük az IS ellen. Szövetségesük a síita Irán, aki milicistákkal támogatja a harcokban, valamint Oroszország, melynek támaszpontja van az országban és odatelepített légierővel segíti.

 Irán: A szíriai 'polgárháborúban'  a minden nem szunnita a szunniták ellen jegyében Aszadot támogatják. Legfőbb ellenlábasuk Szaúd Arábia, fő célpontjaik a szaúdi támogatottságú csoportok elleni harc, de az USA által felfegyverzett lázadókat is támadják. Ők az USA legnagyobb ellenségei a közel-keleten.

 Szaúd Arábia: gyakorlatilag nem harcol az IS ellen, Aszad ellen harcoló saját fegyvereseit támogatja és belengette a hivatalos szíriai szárazföldi beavatkozást is.

 Törökország: Az IS elleni harc ürügyén a kurdokat támadja. Mindent megtesz, hogy határos legyen az Iszlám Állammal, feltehetőleg olajat vásárolnak tőlük, jó kérdés mit adnak érte cserébe.

 Oroszország: Aszad elnök szövetségese, a szíriai szunnita csoportokat támadja. Irakban az IS olajeladását akadályozza légicsapásokkal. Komoly gazdasági ellentéte van az olajárat lenyomó szaúdi vezetéssel. 

 USA: Szaúd Arábia szövetségese, az Aszad elleni mérsékelt csoportokat támogatja. Segíti a kurdokat, de fegyvert nem ad nekik. Az IS elleni harc nagy akadálya, hogy nem érdeke gyengíteni az iráni fegyveresek és az oroszbarát  Aszad ellen harcoló terrorállamot, míg ennek ellentmondóan a kurd fronton légicsapásokkal támadja őket.

Mérsékelt szunnita lázadók: gyakorlatilag nem léteznek, csak az USA rájuk hivatkozva képez ki és fegyverez fel csapatokat, melyek az első adandó alkalommal beállnak a nem mérsékelt lázadók, azaz az IS és az al Nuszra soraiba, mondhatni burkoltan támogatják a terrorszervezeteket.

 Az egyszerűség miatt meg lehet különböztetni két konfliktust:

1. Irán és Oroszország -  Szaúd Arábia és az USA ellen

2. Törökország és IS - Oroszország és a kurdok ellen,bár itt az egy oldalon álló felek nem szövetségesek

Jól látszik, hogy a pillanatnyi helyzetben Irak és Szíria nem sok lapot kapott, miközben az országaik csatatérré váltak.

 Végül még egy ok az Iszlám Állam létezésére. A világ szunnitáinak támogatása. Mert hiába harcolna egy szunnita ország a terrorszervezet ellen, ha a saját lakossága nem akar, mert egyetért az Iszlám Állam céljaival. Egy valódi támadás a hatalmat birtoklók támogatottságának gyengülésével járna és még egy elnyomó rendszerben sem mindegy a a támogatottság mértéke.

 Kérdés, az USA Irán tárgyalásokon megegyeztek-e Aszad elnök sorsáról? Amennyiben maradhat, az orosz segítséggel zajló hadműveletek az ott élő szunniták többségét menekülésre fogja kényszeríteni, lásd a jelenleg is zajló Aleppó ostroma elől már tízezrek menekültek el. A másik lehetőség, Aszad távozása pedig az alaviták menekülésével járna. 

 Még ha hibának is tekinthető Irak lerohanása az USA részéről, a valódi probléma akkor keletkezett, mikor demokráciát próbáltak bevezetni egy olyan országban, ahol a pártok törzsi, felekezeti alapon szerveződnek és egy más vallású elnök beiktatása helyett, inkább annak kiiktatására törekednek az ellenlábasok. Ugyanez zajlik Szíriában is, egy törzsi, vallási háború. Innen nyugatról értetlenül nézzük az eseményeket. Ahelyett, hogy konszenzussal, vagy szavazással döntenének a kérdésekről, inkább legyilkolják egymást. Míg egy liberális nemzet külső fenyegetés esetén minden erejével megvédi magát, addig a közel-keleten a rátermettek mind beállnak valamilyen vallási alapú külföldről támogatott milíciába. Az IS csak a legismertebb ezek közül. Ilyen mentalitással rendelkező menekültekből reménytelen feladat akár évek alatt is, a demokráciát a vallás elé helyező európai polgárokat faragni. Nem azért, mert eredendően másmilyenek lennének, hanem azért mert a neveltetésük, a társadalmuk, a vallásuk tette őket ilyenné.