Így nyaranta kisebb a hajtás, marad idő filmnézésre. Idén a történelmi filmek, közöttük is a kardos szandálos típus került előtérbe.

 Artúr király

 Egy angolszász történész nézett utána, ki is lehetett a legendás Artúr király és számunkra is meglepő eredményre jutott. A korabeli emlékek között talált sírkövet melyen a felírat a Pannonia szót is tartalmazta és találtak egyértelműen Pannóniából származó tárgyat is. Az is kiderült, hogy a Római birodalom Britannia provinciában a védelmet szarmatákra bízta. A szarmata elnevezés a különleges, fémpikkelyes, gyíkbőrre hasonlító vértezetből ered. És ezek a szarmaták, pontosabban azok közül a jazigok tényleg Pannónia szomszédságában éltek akkoriban. Egy Róma elleni vesztes hadjárat fejében kellett a britanniai katonai szolgálatot ellátniuk. Ahogyan a Római birodalom kezdett bomlani és kivonultak északról, a jazigok maradtak és feltehetően egyik vezérük volt Artúr. Ez többek között megmagyarázná, hogyan került a sárkány wales lobogójára, mint egyértelműen keleti motívum, avagy honnan jött a kard kultusz. Végül tudósok szerint az egész Artúr mondakör alapja a szarmata Nart eposz, melyre kelta és római keresztény rétegek rakódtak.

 Tehát a film a szarmata lovagokról és Artúrról szól. Mondjuk pont a film elején vagy 1000 kilóméterre keletebbre teszik a szarmatákat a térképen, összetévesztve különböző törzseiket

 Magát a filmet nem mondanám egy kiemelkedő alkotásnak, egyszer meg lehet nézni. Viszont a zenéje Hans Zimmerman révén egész jó lett.

 A kilencedik légió

 A piktek elleni harcokban meggyengült, majd eltűnt légióról szóló történet. Ez is amolyan egyszer nézős. Ami közös bennük az előzővel, hogy az angolszászok mindkettőben negatív színben mutatják be a rómaiakat, mintha maguk bánnák, hogy a kultúra akkori letéteményesei úgymond cserben hagyták őket.

  Ezek után elkanyarodván jöjjön 2+1 kínai érdkeltségű film.

Ragadozó városok

Szenzációs volt az előzetese és én tényleg el tudtam volna nézni, hogy futurisztikus, lánctalpakon gördülő gigantikus gépezetek harcoljanak egymás ellen. De sajnos az előzetes kicsit hosszabb verzióján kívül semmi ilyesmi nincsen a filmben. Helyette van egy kissé a Star Wars negyedik epizódjára hasonlító történetvezetés, kiegészülve egy a kínaiaknak kedves kitétellel. E szerint a vad, nyugati nomád népek ostromolják a letelepedett kínaiakat, akik emiatt egy nagy falat építettek. A hunok nem annyira hálás szerepét itt a britek vették át. A film erénye, hogy más alkotásokkal szemben legalább van normális története és lezárása.

 A nagy fal

Elképesztően látványos és bugyuta egyszerre. A kínai nagy fal egy olyan alkotás mely köré tényleg egy mondát lehetne írni. Erre amit itt kapunk, az leginkább kínai propaganda, hogy amíg ők a világért harcolnak, addig a nyugatiak elorozzák tőlük a találmányaikat.

 Végül római légiós és kínai film egyben: A sas és a sárkány

 Kínában folyamatosak a régészeti feltárások és kezdenek egyre többet megtudni a hunokról és egyre jobban tisztelik őket. Lassan a hunok révén többet fognak tudni eleinkről, mint amit az MTA kénytelen bevallani. Szóval így lehetséges, hogy most a jó öreg Jackie Chan egy hun harcost alakít, persze az asszonyka kínai.

 A történet még az első triumvirátus idején történt római támadásra épül, mely a Pártus birodalom ellen irányult. Természetesen a pártusok győztek és a túlélő rómaiakat keletre deportálták, vagy eladták rabszolgának. Az ő genetikai nyomaikat már megtalálták, tehát tényleg kerültek oda nyugatiak. Ők segítettek felépíteni egy a selyemutat őrző erődöt, majd elismerésképpen saját várost emelhettek.

 A filmben némi keleties túlzással egy újabb római sereg érkezik, melynek célja, hogy megszállja a selyemutat. A selyemút minden népe összefog ellenük, de a végső csatában vesztésre állnak. Ekkor azonban nagy porfelhő közelít, megérkeztek a pártusok és egyből rend lesz. Érdemes 1.27:00-tól nézni! :)

 Szokásos kínai propaganda aktuálpolitikai célok szolgálatába állítva. Ugye a kínaiak nagy bánata, hogy a tengereket az USA uralja és ez ellen akarnak egy saját külön kereskedelmi útvonalat, egy új selyemutat kiépíteni. Tehát a filmben az amerikaiakat a gonosz rómaiak helyettesítik, melynek fővezérét, kínai humor révén egy zsidó színészre osztották. A színészeket nem az eszükért szeretjük, de ennyire nem látják, mire használják fel őket?

 A film a harmadáig egész jól követhető, de aztán a keleti filmekre jellemző értelmezhetetlen eseménysorok kezdik kikezdeni az élményt. Talán többet kellett volna nyugatiakra támaszkodni a forgatókönyv esetében. Mert amúgy egy kisebb díszletvárost felépítettek és a rengeteg statisztát is fel kellett öltöztetni, ráadásul elég sok különböző népet jelenítettek meg, bár én nem tudtam mindet beazonosítani.

  Érdekesség, hogy a kínaiak előrébb léptek és rájöttek, nem csak ők vannak a világon. Ha szövetségeseket akarnak, akkor nekik is nyitottnak kell lenniük más kultúrák iránt. Ez a dal szépen mutatja, hogy megpróbáltak hun dalt szerezni. Legyen vadabb, mint a kínai, legyen egy kicsit nyugatias, úgyhogy van némi angol kocsmai nótázás érzet, de ha egy magyar sámánhívőre bízták volna a feladatot az is hasonlóval állt volna elő, talán nem ennyire lett volna dallamos, vagy még ennyire sem. Ráadásul maga Jakckie mester előadásában. Mondjuk eredetileg a Fehér bosszú című filmhez írták.

Itt pedig egy videoblog róla. Nagyjából amit én is gondolok, csak jobban kiszínezve. Amit én láttam, abban nem volt benne az említett kerettörténet.

Berakom a filmet is. Amúgy Sárkánypenge, vagy A sárkány kardja néven is fut.