ÚJ!: Egy sajnálatos kiegészítő magyarázatot kellett hozzáfűznöm, lásd alul.
Hogyan lehet megcserélni valamit saját ellentétére? Csak Hollywood kell hozzá. Végre megpróbálkoznak újra filmre vinni Frank Herbert klasszikus regényét a Dűnét, melynek egyik folytatásáról már volt szó a blogon. A regényciklus egyik fő motívuma a dzsihád és annak elkerülése. Erre figyeljük csak meg a 19. másodpercben mit mondanak!
Crusede! Meg a nagyanyátok térde kalácsa! Crusade, vagyis keresztes hadjárat nem lehetne a filmben, mivel nincsenek benne keresztények, ellenben sivatagi nomádok háborúja egy próféta vezetésével igen. Ez utóbbi pedig nyilván nem keresztes háború, hanem dzsihád, hiszen egyértelműen ez volt az író számára minta. Crusade esetleg lehetett volna a Bene Gesserit szellemi vezetésével a Landsraad nagy házai által indított támadás az Arrakis ellen. Tehát azok ellen akikre a filmben mondják ezt. Csakhogy ilyen nem szerepel a regényben, tehát nincsen semmiféle keresztes hadjárat semelyik oldal részvételével sem. Bár a magyar felírat a könyv szellemét védeni próbálva simán hadjáratnak fordítja, ettől még a hollywoodi iszlámsimogatás miatt elkövetett irodalmi műrongálás tény marad.
A keresztes hadjáratok, legalábbis elvi szinten a közel-keleti keresztény érdekek megtartását célozták. Tehát a liberális propagandával ellentétben a keresztesek nem támadók, hanem őrzők. Velük szemben a dzsihád a régi rend elsöprésére, totális felszámolására törekszik, tehát ők a támadók. A keresztes eszmék lejáratása olyan jól sikerült főleg nyugaton, hogy az abszolút pusztítás szinonimájaként használják, míg a fentebb is látható módon ez éppen az iszlám dzsihádra jellemző.
Azért elemzem ezt ennyire szájbarágósan, mert a regény folytatásai éppen a dzsihád következményeiről szólnak. Talán épp ez az oka az átkeresztelésnek, hogy a műben a dzsihád az emberiség által meghódított univerzum teljes visszafejlődéséhez vezet, nagyjából az ókori szintig. Mivel a muzulmánok azon állítása ellenére, miszerint a dzsihád békés szellemi harc, tehát ezzel szemben, ahogyan a valóságban, úgy a regényben is kontrollálhatatlan pusztítást jelent. Ez lehet az oka, hogy a buckalakók öldöklő hadjáratát keresztes háborúnak titulálják.
Itt a kiegészítés: Bár a regény cselekményében nem hangzik el a keresztes hadjárat kifejezés, viszont "Az Impérium terminológiája" lexikon jellegű fejezetben ez szerepel: dzsihad: valláshadjárat, fanatikus „keresztes hadjárat”. Szomorú, hogy a valaha keresztény társadalom használ rosszul egy ennyire fontos fogalmat. Az arab dzsihád elpusztított olyan fontos keresztény központokat, mint Karthágó, Alexandria és Jeruzsálem. Ennek az emlékezetét egyszerűen kiirtották az európai tudatból. Majd a rombolókat a védelmezőkkel tették egyenlővé, így hamisítva meg a történteket.
