Nem beszél arról senki sem, hogy az orosz-ukrán háború kitörésének ugyanolyan okai vannak, mint minden más háborúnak. Egyrészt a támadó nem lát más lehetőséget a békés rendezésre, másrészt lehetőséget lát a háború győztes megvívására. Ez a háború Oroszország sok évszázados politikájának logikus fejleménye. Egyáltalán nem igaz, hogy Putyin egy gyakorló elmebeteg, vagy háborúmániás lenne.  A jelenlegi helyzetben Putyin az orosz történelem és politika foglya. Azt teszi, ami hagyományosan egy felelős orosz vezető kötelessége. Nagyon sokszor kifejtette, hogy Ukrajna NATO tagsága Oroszország számára elfogadhatatlan. Tehát nem Putyin számára, hanem Oroszország számára. Ez nem amolyan nyugati, szép szavakkal elmondott szóvirág volt, hanem komoly tény, amit a háború bizonyít.

 Az angolszászok nem Putyint vették semmibe, hanem Oroszország évszázados érdekeit. Oroszország számára Ukrajna a védelmi rendszer, a védelmi képességeinek része volt. Most, amikor az angolszászok nyomás alá helyezik Oroszországot, Ukrajna értéke a végletekig növekedett. Mint most már látható, akár egy háborút is megért az oroszoknak. A volt Szovjetunió területéből a Baltikum NATO tagok, Belorusz szoros szövetséges. A grúzok legyőzve, még az örmény-azeri konfliktusból is jól jöttek ki az oroszok. A belső-ázsiai türk országokkal is baráti, szövetségesi a viszony, ugyanígy az ellenlábas Kínával is. Az egyetlen billegő dominó Ukrajna volt.

 A háború Oroszország felelőssége. Ez alól nem menti fel senki. Azonban ettől függetlenül az angolszászok mesterkedéseiért meg ők maguk a felelősek. Nézzük csak az elmúlt heteket, miközben Európa tárgyalni próbált Putyinnal, addig a britek odaküldtek egy teljes mértékben fogalmatlan külügyminisztert, aki kisiskolás módjára olvasgatott fel egy paksamétából és semmilyen orosz felvetésre nem reagált. Az amerikaiak még csak tárgyalni sem akartak. Nagyjából ezek voltak az utolsó cseppek az oroszok poharában.

 Lehet semmibe venni az orosz követeléseket, lehet azt mondani,  hogy nincsen hozzá joguk, de attól még a következményeknek ezzel magunk is okozói leszünk. Lehet az erdőben a medvét semmibe venni és amikor viszi a nőt, akkor nincs igaza. Lehet rá kilövési engedélyt szerezni és még talán az asszony is visszakerül valamilyen állapotban. Mégis egyszerűbb lett volna figyelembe venni a medvét, bármennyire is nincs igaza. A mostani helyzetben az ukránok a semmibe vevés szenvedő alanyai. Még egyszer írom, ettől az oroszoknak igaza nem lesz.

 Az ukránok vesztét a biztonságukat erősítő NATO csatlakozáshoz való ragaszkodás okozta. Nehéz elhinni, hogy nem voltak képesek megérteni az orosz érdekeket és a saját helyzetüket. Mi persze értjük Moszkvát, hiszen nekik ugyanolyan oximoron Ukrajna létezése, mint nekünk Szlovákiáé. 

 Hogy az angolszászok ténykedése még jobban kidomborodjon... Miközben az USA barát ukrán vezetés ingerelte az oroszokat, addig a nyugat valódi védelmet nem nyújtott nekik. Még a fegyvereket is csak most kezdték el szállítani. Ha jó előre felfegyverzik Ukrajnát, akkor az oroszok kedvét is elvehették volna a háborútól. Így a könnyű célpont megnövelte a katonai beavatkozás lehetőségét

 Akkor már gigaposzt és legyen szó a háborúról is!

 Az oroszok részéről meglehetősen vakmerő vállalkozás volt Ukrajna lerohanása. Itt nem egy kicsi államocskáról van szó, vagy meghalni igyekvő terroristákról, esetleg a felderítők láttán a tankokból kiugráló elmenekülő botcsinálta regrutákról. Ezek európai fehér emberek. Tanultak, képzettek, erős morállal, és az oroszokéhoz hasonló hagyományos fegyverzettel rendelkeznek. Ráadásul az oroszok nem gyalulhatnak le úgy mindent, mint az Iszlám Állam ellen tették Szíriában. Az ukránok esélye elhúzni a háborút és a nemzetközi beavatkozásban reménykedni. Nyilván nem a bankok és a sportolók elleni lépésekre gondolok, mert az már édeskevés.

 Az oroszok furcsán támadtak. Az USA biztosan több időt adott volna a légicsapásoknak és több repülőt vetett volna be. Ezzel védte volna a szárazföldi csapatait. A másik, mintha a bevetendő támadó erőket többször is alulbecsülték volna, ahogyan az ukrán ellenállást is. Azonban, az ukránok már most mindenükkel harcolnak, azaz tartalék nélkül fel fognak morzsolódni, miközben az oroszok tudják váltani a csapataikat. A felmorzsoló stratégiának az oroszok amúgy is a nagymesterei.

 Amit viszont hibának tartok, hogy a támadás kommunikációja gyenge. Az olyan indok, amit történelmi fejtegetéssel kell előadni, az harmatos. Ironikusan mondva, nálunk elég rámutatni némely szomszédos országra és minden magyar tudni fogja mi velük a baj. Most ez az oroszoknál nincsen meg, ez súlyos hiányosság. Pedig az oroszoknak egy NATO tag Ukrajna ugyanolyan szívüknek szegezett tőr, mint a szlovák liberálisoknak a tatai harminc tankunk. Ez utóbbi nem vicc, nyilván őket minősíti.

 A háború kimenetele akár kétséges is lehet, ha az USA nem várt csapdákat telepített Ukrajnába, mint műholdas felderítési adatok megosztása, titokban már kiképzett egységek felszerelése nyugati fegyverekkel, az orosz erők pontos képességeinek megszerzése és átadása. Egy azonban bizonyos, az angolszász média a végletekig fogja fokozni az oroszellenes hisztériát. Már most ott tartanak, hogy aki nem inna orosz vért, az a nyugat esküdt ellensége és árulója. Ezzel persze alapjaiban gátolva a párbeszédet. Még külön kérdés, mi az oroszok valódi célja, mekkora területet akarnak Ukrajnából, mennyire akarják a haderőt megsemmisíteni?

 Nézzük magyar szempontból! A háború a szomszédban számunkra alapvetően rossz. Nekünk nyilván annál jobb, minél kevesebb területet foglalnak el az oroszok. Minél messzebb vannak, annál jobb. Kárpátaljáról is inkább találnám jobbnak lemondani, mintsem orosz szomszédságunk legyen. A gazdasági vetület meg ugyanilyen kényelmetlen, mert mostantól az oroszok háborús bűnösöknek lesznek elkönyvelve és még inkább támadni fognak minden gazdasági kapcsolatot az angolszászok. Miközben mellesleg ők szépen építgetik azokat. Mondtam már, hogy sunyik? Tehát ez a háború semmilyen szempontból nem jó nekünk. Talán, ha Budapesten egyeznének meg a békéről az egy kicsit javítana a helyzetünkön.