Nézzük Zelenszkij elnök nézőpontját! Az ukrajnai oroszok szavazatával választották meg, miután ígéretet tett a szabadcsapatok megfékezésére. Hatalomra jutva azonban hamar kiderült számára, hogy az országban a soviniszta militaristák és az őket támogató amerikai propaganda diktál.

Amennyiben nem akar Janukovics sorsára jutni, vagy lemond, vagy úszik az árral. Voltaképpen az ő lépései győzték meg Putyint, hogy Ukrajnában a hatalom teljesen kicsúszott a nép kezéből és az amerikai imperialisták, valamint az Azov és társai akarata érvényesül, tehát támadják az orosz kisebbséget és felkészülnek az amerikai hadsereg beengedésére.

 Putyin kiadta a parancsokat és megtámadták az egyáltalán nem kedves szomszédot. Ez volt Zelenszkij nagy pillanata. Sikerült meggyőznie az ukránokat az ellenállásról. Így nem lett új kormány öt nap alatt, hanem jött egy immáron három éve tartó háború. A mostani fél évben eldől Ukrajna megmaradása. A Trump kormányzat ehhez a legjobb választás volt. 

 Azonban az imperialista körök nem adták fel és a hozzájuk hű európai kormányok segítségével akarják tovább folytatni a háborút. Ennek az elemzések szerint a következménye Ukrajna megsemmisülése lesz. Havonta 15.000 fővel fogy a fronton harcolók száma, akiket már nem tudnak pótolni. Fél év és az oroszok kétszeres emberfölényben lesznek, egy év múlva már háromszorosan. Miközben a tíz év munkájával kiépített erődök lassan elfogynak és a síkságon kell védekezniük.

 Eddig lehetett mondani, hogy alig veszítettek területeket és ők pedig nem adnak területet a békéért. Erről azért már vannak tapasztalataink a nyugat részéről. Azonban a következő egy év már komoly visszavonulásokról fog szólni, mert a fegyver és ember is egyre kevesebb lesz. 

 Akkor miért kezdett Zelenszkij keménykedni Trumppal, ha Trump szavaival, nincsenek nála kártyák? Mert ő annyira átvette a nyugati gondolkozást, hogy az ukránok, Ukrajna nem számít, feláldozhatóak. Sőt, az a nagy elméleti hatvanmilliós ukrán birodalom csak problémát okozna a nyugatnak, egy pici Ukrajna sokkal cukibb lenne számukra. Amíg megy a háború, jönnek a segélyek, addig lehet a vezetőségnek tégláról-téglára építkeznie abból, ami csurran-cseppen. Így megy ez a világ terroristák által irányított részein. Ukrajnában az elnökség csak egy paraván, ami mögött a valódi hatalom fanatikus szervezetek kezében van. 

 Ukrajna egyetlen szerencséje, hogy a fiatalokat nem merik behívni katonának. No, nem azért mert Ukrajna megmaradása járna a fejükben. Elméleti kérdés, hogy a magukat Ukrajna megmentőinek tekintők, mikor álltak bele országuk végső feláldozásába?  Most még a fiatalok behívása komoly hiba lenne. Nehéz felmérni, hogy az apák, akik meghalnak, mert a fiaik túlélik, mit lépnek, ha azt látják, a gyermekeiket is elküldik meghalni. Elég, ha csak a front egy szakasza omlik be, mert nincsen kit a helyükre küldeni. 

 Zelenszkij azért mert irritálóan arcoskodni egy pusztulás előtt álló ország elnökeként, mert ő hatalmat már nem tud veszíteni, az eleve korlátozott volt, viszont a háború további egy éve alatt még többet lehet elsíbólni. Neki ezt jelentik a nyerő kártyák, mert ő már rég nem Ukrajnában gondolkozik. Trump meg túl jó ember ahhoz, hogy megértse, miként kezeli a nyugat a keleti blokknak titulált régiót. Trump nem különböztet meg embereket, ő gazdasági, katonai erőt lát. Ezébe sem jut országokat feláldozni. Ez azért meglehetősen nagy erkölcsi különbség a háborút kierőszakoló, majd azt még most is a végsőkig tolni akaró imperialista "Új világrendet építünk" banda között. 

 Európa számára érdekes kihívás lesz, hogy a már önmagukban ügyefogyott vezetők összefogása, az alkalmatlanok koalíciója mekkora hatást fog gyakorolni a háborúra, ha momentán fegyver éppen nincs a raktárakban, de legalább a gyártókapacitás sem lett megfelelően felfejlesztve. Még ha el is érik az eddigi támogatás nagyságát, akkor is másfél éven belül Ukrajnának befellegzett. Ráadásul a legborzalmasabb forgatókönyv, az utolsó ukránig szerint. Mindezt azért, mert az elképesztően gazdag kevesek szétkorrumpálják a választott vezetőket.