Az első napokban be tudta mutatni a nyugati média, hogy most aztán mindenki az oroszok ellen van, teátrálisan vonult ki 200 ország az ENSZ ülésterméből, mikor az oroszok szólaltak fel. De, kivonulni politikai okokból ingyen van, míg a gazdaságból meg komoly pénzek jönnek, komoly érdekek vannak, amik legtöbbször felülírják a jófejkedést.
A médiapropaganda miatt tökéletesen szemellenzősen, a fehér ember szemszögből nézzük a világot, miközben maga a világ egyre kevésbé kíváncsi ránk. Az orosz támadásra adott masszív amerikai/nyugati válasz azt jelenti, egy új világrend kialakulása zajlik. De hogy ez milyen lesz, milyen érdekek kerülnek fölénybe, azt még nem tudjuk, aki meg tudja, az nem mondja el nekünk. Aki most ügyesen helyezkedik, az megüti a jackpotot.
Az amerikai szankciók alól aki tud kibújik. Ennek élén a nagy sárkány, Kína áll, aki már át is tért az oroszokkal való kereskedelemben a Yüan alapú elszámolásra. Szinte ugyanezt játssza India, csak ők persze Rúpiában kereskednek. Az Indonézek, Brazilok, türkök sem igyekeznek a szankciózásba túlzottan belevetni magukat. Amikor mindenki amerikai, kínai orosz ellentétekről beszél, aközben a harmadik világ szépen kezd valóban hatalmi tényező, de legalábbis a mérleg nyelve lenni és egyelőre ők nem a nyugat, hanem a saját érdekeik mellé álltak.
Ez Amerika szempontjából nem túl szerencsés, mert ha az elmúlt időszak agresszív hozzáállását folytatják, akkor az őket amúgy is a Brit Birodalom szellemi örököseinek látó, volt gyarmati, elnyomott, kizsákmányolt országok könnyen ellenük fordulnak. Az USA és csatlósai gazdaságilag ma már nem erősebbek a világ többi részénél. A világ ma már nem csak USA, EU, GB, Japán és Korea! Ha azt mondjuk, Ukrajna megtámadása Putyin kétségbeesett akciója, akkor az amerikai válasz ugyanannyira hazárdőr.
A szankciók annyira nyilvánvalóan Európa ellenesek, hogy az EU tagállamok egyenként kezdik kihúzni magukat alóla. Az Uniós aspiráns szerbek nyíltan mennek szembe velük és ez gazdaságilag hamarosan meg is fog térülni számukra. Amerikára nézve a történet rossz véget is érhet. Az EU elsunnyogja a szankciókat, vagy megkerüli. Pl. említettem már a türköket, rajtuk keresztül meg is lehet kerülni az amerikai érdekeket és már most is van egy EU tagállam, mely megfigyelőként tagja a a Türk Tanácsnak. (Nem hallom a hazai ellenzék gúnykacaját, amit eddig minden alkalommal előadtak, amikor a magyar tagság szóba került!) Olyan helyzet is előállhat, hogy az EU óvatosan, de távolodik az USA-tól.
A szankciózásnak azonban lehetséges még egy nem várt hatása a nyugatra nézve. Mégpedig az, hogy az oroszok most megmutathatják, a nyugat nélkül is van élet. Eleinte bizonyára nehéz lesz, főleg az átállás elején, de olyat, hogy az oroszokat, mint népet valaki megroppantsa, még a világ nem látott. Az orosz muzsik hátán fát lehet vágni, miközben zokszó nélkül robotol tovább. Komoly áldozatokat kell hozniuk, de egy új, angolszász uralom nélküli világ képe a Föld nagyobb részének az érdekében áll. A semleges országoknak stratégiai érdekük az alternatíva létrehozása a világgazdaságban. Ez annyira mérföldkő, hogy megéri támogatni is akár az orosz gazdaságot, mert van nekik miből és mivel meghálálniuk. Gondoljunk csak a chipekhez nélkülözhetetlen anyagokra! Chip nélkül meg ma már kávét sem tudunk főzni. (Persze mi magyarok előnyben vagyunk a kotyogós nevű csodafegyverünkkel) Azért ezt említettem, hogy ne csak az energiahordozókról legyen szó, mert hiszen kis túlzással, az Urál hegység a Mengyelejev táblázat alapját képezi, azaz az oroszoknak mindenük meg van, ami a földben létezik.
A másik lehetőség, hogy Amerika mindent visz, az EU szolgasorban, Oroszország gyarmat és Kína magára marad és lesz mellettünk egy a Középső Birodalom pózában tetszelgő Ukrajna. (Már most olyan arrogánsan kommunikálnak, mintha a világ urai lennének.) Az eddigiekből látszik, melyik út az, mely Európának kedvezőbb. Olyanba bele sem merek gondolni, hogy tényleg a kezükbe vennék a sorsukat Brüsszelben és nem a 40.000 lobbista fújná ott a passzátszelet. Most elég lenne éppen csak csendesen sodródni a jobb irányba. Esetleg nem csak Kínában, hanem Nyugat-Európában is működhetne a stratégiai nyugalom!
