Azt gondolnánk, hogy nyüzsögnek a jóféle epikus üstdobos rézfúvós dobhártyaszagattó, lelkesítő szerzemények, hiszen megannyi nagyivű kalandfilm készült az évtizedek során. aztán mégsem. :( Azért a listát bőven sikerült megtöltenem.
Nem tűnik egy lehetetlen feladatnak, amire itt is egy ismeretlen példa, ami ugyan nem film, de akár abban is szerepelhetne. A téma a walesi bárdok, a zene meg mindent megad az epikus témakörön belül a szerelmi motívumot leszámítva.
Dobpergés, megszólalnak a fúvósok, a dobok meg adják alá. Mindjárt én is írok egyet. :D Pofon egyszerű. Azt gondolnánk, hogy a filmzene is fejlődött és régen bénák voltak, most meg egyre jobbak lesznek a lenyűgöző motívumok, de nem. Sőt, itt a bizonyíték, hogy régen is tudtak tökéleteset írni. Mondhatjuk, hogy Rózsa Miklósnak könnyű... de, akkor más miért nem teszi?
Itt egy másik régebbi példa. A sivatag később is megihlette a zeneszerzőket.
Próbálok nagyjából időrendben haladni, úgyhogy jöjjön az epikus zene talán legnagyobbjának egy korai műve. Nélküle jóval szegényebbek lennénk.
Most jöjjön egy olyan elképesztő filmzene, amelyet a főszereplő elhomályosít, pedig a legnagyobbak közé tartozik.
A következőt nem szokták a klasszikusok közé sorolni, pedig kellett ez a zene ahhoz, hogy a film végén felpörgött szívveréssel álljunk fel a fotelból.. Szerintem egy kicsit a Cápára hajaz, ami egyáltalán nem ledegradáló.
Nagyjából el is jutottunk a csúcsra. A sokak által semmibe vett, lenézett, kigúnyolt Star Wars-hoz. Szerintem a negyedik-ötödik rész egyértelműen megállja ma is a helyét és a film értékének a felét a fantasztikusan megkomponált zene adja. Aki nincsen annyira képben, az a soundtracket meghallgatva rácsodálkozik, hogyan tudták ezt a sok lenyűgöző zenét mind belecsempészni a filmbe. Mindet nem fogom ide berakni, csak felsorolom: főcím, Luke téma, Leia téma, aztán Yoda téma és persze Darth Vader, azaz a birodalmi induló. Már az Új remény is szenzációs zenéket tartalmazott, hogy aztán jöjjön A birodalom visszavág, hogyl újabb témákkal még dögösebben szólaljon meg. Legyen mindkettőből egy-egy kiemelve, saját kedvtelés szerint.
Amikor nézed a filmet és gőzöd nincs róla, hogy mi történik... akkor bejön egy kettős naplemente és egyből megérted. Az elvágyódás, hogy valami nagyot alkoss a galaxisban, kalandokban részt venni, hősnek lenni... ezt minden kamasz szavak nélkül egyből értette.
Hőseink egyik kalandból a másik sodródnak, egészen mesebeli helyszínekre jutva... amit a zene is kifejez. Most egy kis könnyed dallam. a sok súlyos között.
És ezzel John Williams még nem tette le a lantot. A kalandorfilmek origójának tekinthető Indiana Jones trilógia indulója is immáron az emberiség kultúrkincsei közé tartozik. Kalap, ostor, colt és nincs legyőzhetetlen akadály.
Hogy ne unjuk meg Williams mester munkásságát jöjjenek a trónkövetelők! A fantazy műfaj kötetlen lehetőséget ad a képzelet szabadjára engedésének. Ennek legszebb példája a Gyűrűk ura, melynek két részében is előjön a hegyek és a nagy muzsika kettőse. Nézzük az elsőt! Kilenc ember baktat a hegytetőn és ezzel a zenével ennyike teljesen lenyűgöz minket.
A király visszatérben pedig meggyulladnak a segélykérő őrtüzek, amit madártávlatból követünk és drukkolunk, hogy az üzenet célba érjen. Ez a jelenet a zene nélkül semmit sem érne.
Egy ilyen lista Hans Zimmer nélkül nem lenne az igazi. Róla több film is az eszünkbe szokott jutni, talán a legjobb dallamai A Karib tenger kalózainak van.
Jöjjön még tőle a kevésbé ismert Artúr király egyszerű, de szépen végigvezetett főtémája!
Voltak ám ínséges idők, amikor a stúdiók csesztek ténylegesen filmvászonra való filmet készíteni és bizony ilyenkor a nem túl bonyolult cselekményű Csillagkapu is csemege volt.
A sivatag és a közel-keleti motívum visszatért a Perzsia hercegében, sajnos csak egy rész erejéig.
Igen, a Gladiátor lemaradt, de annyira hasonlít a kalózos zenéhez, hogy eltekintettem tőle. Amennyiben van még releváns ötlet, szívesen bővítem a listát, ami jól láthatóan kissé kicsúszott a tízes keretből, de remélem ezt nem bánja senki! :)