Walter Crane: Európa elrablása

 Lassan Európa nyugati felén is kezd leesni a hályog és egyre többen látják, hogy itt bizony nekik a balek szerepe jutott. A németek is zúgolódnak a fegyverátadások miatt, hiszen az elmúlt harminc évben az oroszok semmit sem ártottak nekik. A politikusok is érzékelik a helyzet fonákságát és próbálnak ígérgetéssel szabadulni a washingtoni és kijevi utasítások özöne alól. A másik terület meg persze az EU gazdaságot megnyomorító olaj és gáz embargó óvatos szabotálása. Zelenszkij elnök és az amerikai média minden szólama sem tudja elhitetni azt a logikátlan állítást, hogy a gázvásárlások miatt támadta volna meg Oroszország Ukrajnát, ahogyan az sem értelmes megközelítés, hogy egy tönkrement gazdaságú Európa nagyobb támogatást jelentene Ukrajnának, mint egy erős. 

 Kénytelen vagyok kimondani, hogy azért ilyen nagy az amerikai nyomás Európán, mert másutt már hatástalan az erőszakoskodásuk. A Föld népeinek elege van az angolszász elnyomásból. Az európai politikával foglalkozó közel-keletiek, kínaiak, vagy indiaiak egy emberként ünnepelték a hazai választás eredményét, hogy végre egy EU tagállam, mely az USA nyomulásnak gátat szab. Az sem véletlen, hogy az indiaiak elég sok helyen megköszönték a magyar segítséget, ami pedig tényleg csak egy rutinfeladat volt. Érezhető, hogy szeretnének több európai kapcsolatot kiépíteni, amivel megtartják az angolszászoktól való függetlenségüket és erősíti őket Kínával szemben.

 A világ elégedetlenkedése nem csak az elmúlt harminc év otromba amerikai beavatkozásai miatt van, hanem inkább az elmúlt 200 év angolszász elnyomása mind összeadódik. Most pedig, amikor ez a hegemónia megroppanni látszik, bolondok lennének kisegíteni ősi ellenségeiket. De a régebbi sérelmeket félretéve is, amit ma az amerikai politika előad az pofátlanság. A hatalmuk elvesztésétől való félelmükben próbálnak még görcsösen belekapaszkodni mindenbe, amibe csak tudnak. "Minél erősebben szorítják a markukat, annál többen csúsznak ki az ujjaik közül." Mondta Leia hercegnő Tarkin kormányzónak és most a valóságban is ezt láthatjuk. 

 Amikor a japán miniszterelnök Indiába utazott a háború megindulása után, azt gondoltam, az amerikai ultimátumot közvetíti, ezt azonban jóval később, a brit miniszterelnök tette meg. Ki más is lett volna alkalmasabb egy ilyen ótvar feladatra, mint Amerika pincsije? A japánok inkább az indiai stratégiai partnerség miatt vették fel a személyes kapcsolatot. A renitens NATO szövetséges törökök is kaptak egy üzenetet, hogy ha átadják az ukránoknak a frissen beszerezett Sz-400-as légvédelmüket, akkor megbocsátanak nekik és folytathatják a részvételt az F-35 lopakodó vadász  programban. A török átlagember reakciója erre finoman szólva az, hogy egy nagy túrót! 

 Ott tart a dolog, hogy Amerikának a szokásos angolszász országokon kívül, azaz  UK, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, kevés támogatójuk akad. Sajnálatos módon éppen a V4-ek  három másik tagja hisz az amerikai segítség közelségében. Csak nem érteni, hogy mikor kaptak onnan olyan támogatást az elmúlt ezer évben, ami miatt érdemes Európa többi része ellen fordulniuk? A lengyelek még próbálnak előrelátóan Washington igényei, no meg a saját keleti politikájuk mellett egy józan viszonyt tartani Magyarországgal, ahogyan a cseh köztársasági elnök is nagyjából a magyar álláspontot képviseli. Szlovákiában azonban van olyan, akinek jó pénzért korpás a haja. A külügyminiszter valami kamu térképre hivatkozva Szlovákia feldarabolásáról képzelődött. A közösségi médiában a magyarok kiröhögték, vagy a kapcsolatok rombolására tett kísérlet miatt dühösek voltak rá, de még a szlovák politikai életben is több oldalról szépen elmagyarázták neki,  miért is hülye.  Amúgy meg Nagy-Magyarországot nem daraboljuk, ezt igazán tudhatná! :D

 Hogy még tisztább legyen a kép az előbbiekhez, a Soros-média már két hónapja a V4-ek széteséséről hadovál. Az, hogy keleti külpolitikai kérdésekben nem egységes, azért nem jelentős dolog, mert már az eredeti visegrádi királytalálkozó is a béke érdekében és a nyugat áskálódásai ellen jött létre. A másik meséjük a Magyarország elszigetelődik ellen meg már némelyik washingtoni szakértő is kikelt, egetverő ostobaságnak minősítve azt.

 Csak eljutottunk az EU legnagyobb problémájához. A brüsszeli hatalom más érdekeket követ, mint a tagállamok. Ebből jönnek létre a bújócskához hasonló manőverek, amikor az országok sunnyogva negligálják Brüsszel döntéseit, lásd  anno kvótaügyben, most meg az ukrajnai kérdésben. Nyilván, ha nem a tagállamok érdekeit követi az Unió vezetése, akkor más országét szolgálja ki. A gyanú, hogy hogynem az Egyesült Államokra terelődik szokás szerint. De tartok tőle, őket örömmel helyettesítenék az oroszok, kínaiak, arabok stb, csak jó pénzt adjanak érte. Ez az amire nincs szükségünk. Nyilván egy ekkora intézményrendszert nehéz leépíteni. Mondhatni olyan dagadt, hogy könnyebb átugorni, mint megkerülni.

 Pontosan ez a legegyszerűbb és hatékonyabb mód, hogy az EU demokratikusan választott kormányai egy a delegáltjaikból álló, a lehetőségekhez képest kicsi, de hatékony, rugalmas együttműködést hoznának létre, ahol az adott ország befolyása demokratikus módon a küldő ország lakosságával arányos, esetleg némi kiegyensúlyozó torzítással. A delegáltakat akár a kormányok EU ügyekért felelős miniszterei vezethetnék. Ők az egész költséges, felesleges és korrupt EP-t helyettesíthetnék. A 40.000 brüsszeli lobbista költözhetne máshova, az amerikai NGO-knak nem lenne kit pénzelniük. Jelenlegi formájában az EP, egy felesleges púp Európa hátán. Egy felesleges, költséges választással, ami helyett már amúgy is ott vannak az országonkénti választások, valamint ráadásként egy rakás felesleges képviselővel, akik csak a pénzt viszik és gyakran az EU érdekei ellen szavaznak. Tehát elsőként a rendszert kell kiépíteni, ez lehetővé tenné, hogy a téves brüsszeli döntéseket az államok egységesen gátolják addig is, míg a hibásan működő intézményt végleg le nem lehet kapcsolni. Nem véletlen, hogy az EP választás rendelkezik a legkevesebb mozgósító erővel, a demokratikus támogatottsága is a legkevesebb. Az EP kilövésével az államok feletti kormányzás legfontosabb intézménye semmisülne meg. Nem kell Európai Birodalom, főleg nem úgy, hogy voltaképpen egy gyarmatközösség kifosztását felügyelné!

 Európának számot kell vetnie, mennyit nyer és mennyit veszít az amerikai gyámsággal! Egy globalista világban egy leválás esetén sem lesz teljes a szakítás. Főleg most, amikor Amerikának az Európára való támaszkodás nem egy választható lehetőség, hanem nagyjából az egyetlen opció. Ez egy olyan helyzet, amikor nekünk is lehetne szavunk. Hiszen mi magyarok még elnyomott helyzetből is kiegyezésre tudtunk kényszeríteni egy birodalmat. Most elvileg nem vagyunk annyira kiszolgáltatottak, legalábbis remélem. Fél éve akartam már erről írni, hogy egy nagy lehetőséget adott a történelem, hogy Európa újra felemelkedjen. Az USA átcsoportosít keletre, szükségük van ránk az oroszok ellen. Erre ez lett a megoldásuk, hogy igyekeznek ellehetetleníteni az EU és az oroszok viszonyát, mert van egy kretén államfő Ukrajnában, aki szándékosan sem tudott volna nagyobb kalamajkát okozni. A  kommunikációja meg pont olyan arcátlan, mintha ő lenne Szauron szája. Ahogyan az állítólagos szövetségeseinek beszólogatva üzenget, na az a román politika finomságait hozza. A bejelentkező videói meg egy számítógépes játék küldetések előtti filmecskéinek a színvonalán állnak. Egy ilyen miatt kellene hidegháborút vívnunk az oroszok ellen? Még jó, hogy ahogyan a nyugati hozzászólók mondogatják, egy ország használja az agyát, gondolkozik józanul. Ha végre véget ér ez a háború, egy hiteles európai embert tudunk csak küldeni tárgyalni az oroszokhoz és ő nem más, mint a magyar miniszterelnök.

 Ez a háború csak megerősíti, hogy nem a jó oldalon állunk. Nekünk nem a háború kiterjesztőinek, hanem a véget vetőinek oldalán kell állnunk. Azaz a sajátunkén. Az amerikai birodalom melletti utolsó csatlós szerepét hagyjuk meg a Brit birodalom volt tagjainak! Ez a döntés nem csak rólunk szól. Milliárdok várják, hogy Európa a kezét nyújtsa. Nem lenne jó ötlet barátok társasága helyett egy haldokló birodalom bukásában osztozni!

 Most egy kis utóirat, hiszen az USA bukása olyasmi lenne, mint a hun birodalom bukása, amitől a hunok keletebbre még szépen elvoltak, sőt a magyar brand alatt vissza is tértek. Tehát az amerikai szövetségesi rendszer széteshet. Az USA 330 milliónyi lakosa a Föld népességének csak töredéke. Ha a gazdasági teljesítményt nézzük, az már jelentős, a világ negyede. Azonban ennek ki tudja mekkora része jön be nekik, amolyan hűségadóból. Tehát a számok alapján sem az USA, de más sem tudja önmagában leuralni a világot. Az USA bukása a szövetségesinek elvesztését és a gazdasági teljesítményének visszaesését jelentené. ettől még maradna jelentős hatalom, de a világuralmi tervei elbuknának.