Az Egyesült Államok, mint szupergonosz, a mesterséges intelligencia szerint

 A V mint vérbosszú című filmben ábrázolt elnyomó társadalom még Kádár idejéhez mérten is nevetségesen laza. Az igazi látnok ebben Sztálin volt. A magyar tanítványai által létrehozott terror nagyon rafináltan volt kialakítva. A totális terrorhoz, ahol mindenki megkapja a magáét, túl sok erőforrás kell. A költséghatékony megoldás az, ha mindenki célpontnak érzi magát, de csak keveseket kapnak el elrettentés céljából. Ennek gyakorlata az volt, hogy soha senki nem tudhatta, mikor jön érte az Állambiztonság fekete szolgálati kocsija, hogy bevigye a központba kínvallatásra, vagy akár kivégezni. Ennek volt aztán következménye, hogy az '56-os forradalom idején akit felismertek ÁVÓ-sokat, azokat legtöbbször ott helyben meglincselték.

 Tehát a terror nem a szigorú szabályokból fakadt, hanem abból, hogy a hatalom maga szegte meg azokat, így teremtve meg a bizonytalanság félelmét. Hiába tartott be valaki minden szabályt, aktuális normát, akkor is lesújthatott rá a hatalom. 

 Na, de hogy jön ide az USA? A hidegháború idején minden evidens volt, a vörös zászlósok voltak a rosszfiúk. Aki felhúzta a vörös csillagos kalózlobogót, az kihívást intézett Amerika ellen. Amerika győzött, nincs több vörös zászló. Kína beállt a globalista fősodorba, az oroszok is, nincs ellenség. Ekkor jött Amerika első ellenségcsinálása a "gonosz tengelyével". Halál komolyan Bush elnök mondta így. Közéjük tartozott Irán, Irak, Észak-Korea. A világ hümmögött, de hát, ha a kommunizmus ellen harcoló USA azt mondja, hogy ezek az országok veszélyeztetik a világbékét, akkor lehet, hogy úgy van. Azóta Irakot elpusztították, ma is egy káoszország, majd ugyanezt részben összehozták a szomszédos Szíriában is. Viszont érdekes módon a nukleáris fegyverrel kacérkodó Irán és Észak-Korea, hogy, hogy nem megúszta a komolyabb büntit. Szankciókat persze kaptak, de inkább ezer szankció, mint egy Afganisztáni országépítés. Amúgy ma sem lehet érteni, mégis mit kerestek ott húsz évig, ha a bűnbak Oszama bin Laden a szomszédos Pakisztánban héderelt közben...

 Mára sikerült tovább fejleszteni az USA ellenségkeresését. Már ott tartanak, hogy mindenki ellenség lehet, aki nem tartja be a progresszív liberális normákat. Ezekkel amúgy az a probléma, hogy mivel folyamatosan 'fejlődnek', aki ma még jó fiú volt, az holnapra egy váratlan irányváltásnál esküdt ellenség lehet. Hiszen minden szekta legnagyobb ellenségei az elhajlók. Erről esetleg Trockij tudott volna mesélni. 

  Hogy ne érezze magát senki biztonságban, a lehetséges ellenségek közé bekerült Amerika legerősebb katonai szövetségese Törökország, Amerika arab barátainak védelmezője Izrael és legalább ilyen abszurd módon az EU és NATO tag Magyarország is. A bűneik annyiban merülnek ki, hogy az ott élők többsége nem osztja maximálisan az amerikai liberálisok társadalomeszményeit. El lehet képzelni, mit éreznek, mit gondolnak a Föld népei, amikor az USA teljesen normális, baráti, szövetséges országokat fenyeget. Ez annyit jelent, hogy az angolszász országokon és a Távol-Kelet néhány államán kívül, bárki, bármikor a gonosz tengelyéhez lehet csatlakoztatva. Az meg nyilván nem zavarja a társadalommérnököket, hogy bizonyos társadalmak nem képesek sem átvenni, sem folyamatosan követni a progresszív eszméket és annak változásait. Ez nem a vezetőkön múlik, bármilyen nagy hatalom is legyen náluk. Az emberiség döntő része még csak megérteni sem tudja, mit akarnak tőle, mert annyira eltérő a világképük. Aki meg tudja, érti, az meg azért nem akarja. De tényleg, törzsi társadalmaktól, ahol a felvilágosodásról azt sem tudják eszik, vagy isszák, azt elvárni, hogy azon is túllépjenek, nonszensz.  Amit most előad az Amerikai Egyesült Államok, az a maximális hatalomgyakorlás mindenki más kárára. Oroszország és Kína, vagy Észak-Korea és Irán veszélyesek lehetnek a szomszédjaikra, ami nem jó. Azonban Amerika a jelenlegi politikájával mindenkire veszélyes, mindenki félhet tőle.

 Az egész mostani helyzet abból adódott, hogy Amerika a saját játékában veszített. A globalista szabadkereskedelemben Kína veszélyesen megerősödik, a nyugat pedig fokozatosan teret veszít. A Kína elleni háború idő kérdése. Az USA már ki is jelölte az időpontot. Az ukrajnai háború csak indok a hadiipar felpörgetésére.  Ha Kína úgy ítéli meg, hogy az oroszok mögé beállva a nyugat gyenge pontjait kihasználva legyőzhetik a kijevi, immáron bábállamot, az egy jelzés a világ népeinek, hogy nincsen macska a háznál, cincoghatnak ez egerek. Akkor aztán két USA sem tudna rendet teremteni az elszabadult pokolban. Csak annak a pokolnak egyszer vége szakad, valamikor összejön az egyensúly az országok között, az USA kéretlen bábáskodása meg végtelen. Amúgy a saját határait érzékeli a washingtoni politika és a Közel-Keleten próbálnak meglepő alkut kötni Iránnal, Izrael legnagyobb megdöbbenésére. Így több erő maradna az oroszok és Kína ellen. 

 Jó lenne, ha az USA megértené, hogy a nagy hatalommal nagy felelősség jár és inkább a barátságos Pókembernek kellene lenni, mint Thanos módjára csettintgetni! Még pár év háború a szomszédban és az USA nehezen tudja majd elhitetni, hogy Ukrajnát megmenteni akarta, nem pedig elpusztítani, mert nem fog jobban kinézni, mint Irak az amerikai lerohanás után. Kissinger mondása az amerikai barátságról ismét igaznak bizonyul. A világ már kiismerte az amerikai módszereket, senkinek sem kell színes forradalom, álcivil szervezetek, propagandagyárként üzemelő független média, cenzúrázott közösségi oldalak, pénzelt ellenzék. Mindezt egy olyan országtól, ahol az elnök, aki a hadsereg főparancsnoka, egy nyúlnak öltözött segítőre szorul nyilvános megjelenésekor, mert azt sem tudja mi merre. A Szovjetunió belső állapotát jól mutatta Brezsnyev, Andropov és Csernyenkó egymás utáni gyors halála, ami után már csak az összeomlás ideje volt kétséges. Ma pedig az USA elnökei és elnökjelöltejei a problémák kivetüléseként értelmezhetők. Ez főleg abban az országban kínos, amely a legnagyobb showman a föld kerekén. Mert ez a mostani műsor egy olyan kabaré, ahol a közönség nagyobb része aggódva várja, mikor fog történni valami számára is kellemetlen esemény, míg a többi kínjában vörösre csapkodja a tenyerét. Nem akarunk sem Weimari Köztársaságot, sem azt, ami utána jött. Amerikának még bőven van lehetősége, de ez a mostani irány elborzasztó.

Egy másik változat a gonosz USA témára: