Nem volt túl sok veresége a Liverpoolnak a mostani idényben.

A PSV elleni nem számított, sőt egyértelműen elengedték. Az Everton elleni kupameccs vereséget hazai pályán hozták helyre nagyarányú győzelemmel. Ezeken kívül volt egy szeptemberi vereség bajnoki meccsen a Nottingham Forest ellen, amit csak egy döntetlennel tudtak viszonozni, az amúgy esélyesen dobogón végző masszív csapattal szemben, melynek specialitása a neves gárdák elleni jó teljesítmény.

 Viszont volt három fájó vereség is. Az első az FA kupában egy félig C csapattal felállt vereség a másodosztály sereghajója, a  Plymouth Argyle ellen. A másik a Liga Kupa döntőjében a Newcastle elleni. Itt a kezükből engedték ki a trófeát és ezzel megszakadt Szoboszlai elképesztő, hat éven át tartó kupagyőzelmi sorozata. De még ez előtt pár nappal veszítettek odahaza és a hosszabbítás utáni büntetőpárbaj elbukásával kiestek a BL-bő a PSG ellen. Ez a három vereség véget vetett minden kupareménynek. Azért a LFC temetése előtt megjegyzem, az összes vereség egy gólos volt. Ironikus módon a legrosszabb játékukat mutatva Párizsban még győzni tudtak. Nézzük, mi volt ennek a kudarcsorozatnak sz oka!

 Slot mester tanult Jürgen Klopp hibájából és hímes tojásként óvta a játékosait a túljátszástól. Ezzel a csapat elkerülte a szinte minden PL csapatot sújtó túljátszatásból következő sérüléshullámot. Viszont, amire nem gondolt, hiszen a Holland bajnokságban ilyen nincsen, hogy a fizikai mellett létezik szellemi fáradtság is. Talán erre tökéletes példa a tavalyi EL vereség az Atalanta ellen, ahol képtelenek voltak egy az egyben legyőzni a gyengébb játékosokkal felálló olaszokat. Ott történt Szoboszlai legnagyobb hibája is, amiből a harmadik gólt kapták.

 Az egyik informatikusokat is elemző könyvben írtak a szellemi fáradtságról. Abban különbözik a fizikaitól, hogy nem tudsz belőle gyorsan regenerálni. Tehát egy szellemi munkát végző személy, ha nem kapja meg a megfelelő pihenőidőt, akkor onnantól folyamatosan rossz minőségben fog tudni dolgozni. Túlórára kényszerítés után ki kell adni nekik az annak megfelelő szabadnapot, mert különben használhatatlanok lesznek.

 Ennek egy látványos megnyilvánulása volt a Karpov-Kaszparov első világbajnoki döntő. Kaszparov, az ifjú titán buta stratégiával esett neki az idősebb, rutinos ellenfelének, aminek következménye a sorozatos játszmavesztések és a végső vereség szélére szorulás volt. Az új stratégia az időhúzás lett, amíg meg nem találják a győzelem módját. Így hosszú hónapokon át megtörtént, ami még sosem, a két sakkozó futószalagon szállította a döntetleneket, Karpov pedig, aki a Kreml kedvence volt, nem tudta megszerezni a hatodik, döntő győzelmet. Már úgy nézett ki, ennek sosem lesz vége. Azonban elkezdtek terjedni a pletykák, hogy az idősebb, 33 éves versenyzőt a mérkőzések után rögtön szanatóriumba szállítják, ahol a szovjet pszichológusok krémje vette kezelésbe, hogy összeszedje magát a következő partira. Ennek ellenére látványosan kezdett szétesni, tíz kilót fogyott, egyre szétszórtabb lett, a testbeszéde megváltozott, majd két vereség után a FIDE, a párharc szervezője, feltehetően moszkvai nyomásra eredmény nélkül véget vetett a küzdelemnek. Pedig nem kellett világklasszis tempóban robotolni, csak az asztal mellett kellett ücsörögnie, mégis mentális vereséget szenvedett.

 A sakkozókat nem lehet lecserélni párviadal esetén, azonban a focimeccseket csapatok vívják, ahol nagyon is fontosak a cserék. A középpályát a japán Endoval lehetett volna frissíteni többször is. Leginkább csak a meccsek végére lett becserélve, a kommentelők viccesen nomen est omen jelleggel értelmezték, Endoval jön a vég, azaz "With Endō comes the end." szójátékkal. A másik probléma a csatárok visszaesése volt, ami nyilván három 1:0-ra elvesztett meccs esetében egyértelműen döntő tényező. Márpedig a kispadon ott unatkozott egész idényben Chiesa, akiről egy vicc szerint az edző még sosem hallott. Ő azért annyira nem rossz játékos, hogy a fejben zilált csapattársak helyett ne tudott volna többet nyújtani. Ez a két hiányzó sokat segített volna a pihentetésben és úgy néz ki, ez valóban Slot rutintalanságból fakadó hibája. Owens kritikája, hogy több trófeát kellett volna nyerni, azért erős túlzás egy új edzővel és egy változatlanul hagyott csapattal szemben. 

 Egy olyan ötmeccses sorozat elején van a csapat, ahol gyengébbek ellen kellene öt reális győzelmet szerezni és azzal a bajnoki cím is összejöhetne. A fő rivális Arsenal több kezdőjét is elveszítette, így várhatóan bőven fog pontokat veszíteni, ami még könnyebbé teszi Szoboszlaiék útját. Sőt, a londoniak már az ötből második meccsükön buktak két pontot, így aztán a Liverpool tényleg csak tragikus mód elveszíteni tudja a bajnoki trófeát. 

You'll Never Walk Alone, és hajrá a hajrában!