Itt az uborkaszezon, pont jókor jönnek az átigazolási hírek. Szalai az Union Berlinbe tart, remélhetőleg Kerkez Milos a Lazioba, már csak Sallainak kellene elszabadulnia az őt csicskáztató edzőtől valami jó helyre!

 Tehát gratulálunk Dominiknak a kissé váratlan, de szenzációs átigazolásához! A három fő erőssége, hogy szeret focizni, folyamatosan fejlődik, valamint magára vállalja a nehéz helyzeteket. Külön-külön egyik sem nagy dolog, de így egyben, egy tehetséges játékosnál már komoly erősség.

 Amikor kikerült Salzburgba, benne volt, hogy szépen elfocizgat, aztán esetleg megy a belga, vagy holland bajnokságba. Amikor átkerült a Bundesligába, még ott is lehetőség volt, hogy beleszürkül a mezőnybe és élete végéig ott focizik. Persze közben a válogatottban szép dolgokat mutatott, de inkább volt hasznos a játéka, mint látványos, de Rossi ezt követelte meg. (Néhány kósza szabadrúgásgól azért belefért.) Az angolok elleni győzelemben a középpályás védekezésben segítette a csapatot abban, hogy az első két gólunk közötti 65 percben kihúztuk komoly angol helyzet nélkül. Mert, ha ott találnak egy gólt az angolok, akkor nagyon nehéz lett volna a meccs. Eközben meg jöttek a hírek Lipcséből, hogy jó számokat produkál, hasznosan játszik, gólpasszokat ad, látványos gólokat is szerez. Ez már előre vetítette, hogy szerencsével egy-két éven belül elkerülhet egy erősebb csapathoz. Márpedig a Bundesliga felsőházából már nem sok klub van felfelé. 

 Nehéz is belegondolni, hogy mennyire gyorsan is pörögtek a dolgok, mintha már vagy négy éve az RB Leipzignél lenne. A makacs sérülés, amivel sokat lábadozott, majd a vak edző, aki rühelte a játékát és legszívesebben kihagyta volna a csapatból, de mivel néha győzni is kell, ezért kénytelen volt időnként betenni. Nem is működhetett úgy a Lipcse, hogy az egyik erősségét kihagyják. Kellett a szerencse is, mert egy Szoboszlait tökéletesen ismerő edző érkezett, aki maximálisan megbízott benne. Ez az újra egymásra találás hozta azt, hogy a legutóbbi szezon alatt, mintha kétszer, vagy háromszor annyit fejlődött volna. A másik szerencse, hogy Jürgen Klopp, már a Salzburgban kinézte magának. Na, még egy szerencse, hogy a Liverpool középpályája gyengén muzsikált az elmúlt szezonban. Pont olyan dolgok hiányoztak, amik Szoboszlaiban megvannak.

 Sok futballrajongó már kinézte Dominikot a kedvenc klubjába, végül Liverpoolban örülhettek. Másoknak teljesen ismeretlen, hiszen azért az RB Leipzig nem egy elitkategória. Viccesen mondva, mintha a Liverpool FC fiókcsapata lenne, rendszeresen igazolnak tőlük. Biztosan vannak, akik féltik Dominikot a világ legerősebb bajnokságától. De erre, maga csak annyit mondana, nem kell engem félteni! Amennyit fejlődni kell, annyit minimum fog is. Hozni fogja a számokat, a passzokról, a gólpasszokról stb. De nem csak ennyi lehet a jövője.

 Lehet mondani, hogy ez a Liverpool nem is olyan jó és majd néhány jobb év után jöhet az igazi csúcskategória, egy Manchester, vagy Barca. De Szoboszlai nem potyázó. Amennyire az eddigiekből ismerem, az ő terve a szokásos. Focizni, fejlődni és eldönteni a mérkőzéseket. Ő nem egy még jobb csapathoz akar kerülni, hanem a Liverpoolból akar jobbat csinálni a játékával. Mert ilyen egy sportember. Ahogyan megugrálta az eddigi lépcsőfokokat, méghozzá a vártnál jóval gyorsabban, hiszen csak 22 éves, ugyanúgy fog ezentúl is haladni. Lehetséges, hogy csak az elvárható minimumot fogja teljesíteni és ez a képességeinek a határa. De ezen a szinten már fejben dőlnek el a dolgok.  Schwarzenegger önéletrajzi könyvében írta, hogy sokat bajlódott a vádlijával. Egy idősebb testépítő félrehívta és megkérdezte, mennyivel edzi?  Hát 150 kilóval. Mire a válasz: Én 500-zal szoktam. Ennyi. Van egy szint, amikor már nincs határ. És Szoboszlainál úgy néz ki eddig, hogy nála sincsen. Mert fejben egyben van, a tehetsége meg van, a kitartása meg van, az intelligenciája is meg van. Tényleg csak valamilyen alattomos sérülés tudná megálltani.

 A másik fele az emberi karakter. Van egy olyan személy, amelyik soha nem volt elnyomva, világ életében azt csinálhatta, amit szeret. Sikeres benne, megbecsülik. Jóban van a csapattársaival és még a lányoknak is tettszik. Esetleg, ha a játékával nem is tudna igazán kitűnni, annyira jól eladható reklámarc, hogy már ezért érdemes betenni a csapatba. Ezzel nagyjából pozícionáltam az új Beckhamet. Ez ismertséget, jó lehetőséget és több pénzt is jelent.

 Persze a végére a kötelező köszönet Marco Rossinak! Mert hiába mondják, hogy már nem egy válogatott mérkőzés miatt vesznek meg egy játékost, azért feltűnő, hogy a válogatott jó szereplése után hirtelen kedvezőbb helyzetbe kerülnek a magyar játékosok. Az előző EB-n is sokakat sokkolt a magyar csapat játéka és a Nemzetek Ligája szereplés már csak ráerősített erre. Ahogyan az egyik vlogger mondta, soha többet nem fog a magyarok ellen fogadni. Amikor kimentünk Lipcsébe, a német szurkolók eleve lefutottnak látták a meccset, a mi javunkra. Szerencsének érezték magukat, hogy a végefelé az a két magyar helyzet nem ment be, mert akkor ők is egy az angolokéhoz hasonló nagy zakót kaptak volna tőlünk. Ilyenekre már nem is számítottunk a mi életünkben, már akik '86-tól követik az eseményeket. Az elmúlt három év a magyar labdarúgás szempontjából elképesztő volt és több jel is van, hogy folyamatosan fognak érkezni a tehetségek. De eddig Szoboszlai Liverpooli szerződése a legszenzációsabb, erről már tényleg a fél világ beszél.