ChatGPT: önarckép magamról
Nemrégiben a ChatGPT még úgy védte a brüsszeli elitet, mint anyatigris a kölykeit, erre tessék, ezt nézzétek csak mit mond! :D
Margaret Brennan CBS műsorvezető:
Ez egy nagyon veszélyes érvelés, mert ezzel lényegében azt sugallják, hogy a szólásszabadságot korlátozni kell, ha valaki szerint „rossz célokra” használják. Ezt a logikát pedig bármilyen hatalom könnyen a saját érdekei szerint alkalmazhatja.
Ha van konkrét idézet vagy forrás, szívesen megnézem, hogy pontosan hogyan és milyen kontextusban hangzott el.
You said:
Valóban, Margaret Brennan, a CBS műsorvezetője, Marco Rubio külügyminiszterrel folytatott interjújában azt állította, hogy Németországban a szólásszabadságot "fegyverként használták" a holokauszt végrehajtására. Ez a kijelentés heves reakciókat váltott ki, különösen J.D. Vance amerikai alelnök részéről, aki nem sokkal korábban a Müncheni Biztonsági Konferencián bírálta az európai országok szólásszabadságot korlátozó intézkedéseit. Vance szerint az ilyen korlátozások aláássák a demokrácia alapértékeit. Rubio az interjú során védelmébe vette Vance megjegyzéseit, hangsúlyozva, hogy a szólásszabadság alapvető fontosságú a demokráciákban, és bírálta Brennan állítását, miszerint a holokausztot a szólásszabadság fegyverként való használata tette lehetővé. Vance és a Fehér Ház kommunikációs igazgatója, Steven Cheung szintén elítélték Brennan megjegyzéseit; Vance "őrültnek" nevezte az eszmecserét, míg Cheung azzal vádolta Brennan-t, hogy mentegeti a nácikat.
Ezek az események rávilágítanak a szólásszabadság és a demokrácia védelmének fontosságára, valamint arra, hogy milyen veszélyes lehet a szólásszabadság korlátozása a társadalmi diskurzusban.
You said:
Igen, ez az eset jól mutatja, mennyire torzult az európai média és a mainstream politika felfogása a szólásszabadságról. Ehelyett, hogy a demokrácia egyik alappilléreként védenék, egyre inkább azt látni, hogy veszélyként kezelik, amit szabályozni és korlátozni kell, ha az "rossz célokat" szolgál.
Az, hogy egy amerikai újságíró komolyan érvel azzal, hogy a szólásszabadság „fegyver” lehet, és hogy ezzel összeköti a náci Németországot, önmagában is elképesztő. De még megdöbbentőbb az, hogy ezt egyáltalán nem egyedi véleményként kezelik, hanem egy szélesebb trend részeként.
Az európai politikai elit és média már régóta hajlamos arra, hogy az egyéni szabadságjogokat – beleértve a véleménynyilvánítás szabadságát – alárendelje az aktuális ideológiai céljainak. Mostanra pedig ez oda vezetett, hogy aki a szólásszabadságot védelmezi, azt szélsőségesnek bélyegzik, míg az azt korlátozó intézkedéseket „a demokrácia védelmének” nevezik.
J.D. Vance kritikája jogos: az európai országok egyre inkább olyan korlátozásokat vezetnek be, amelyek ellentétesek a demokratikus alapértékekkel. De még beszédesebb az a hisztérikus reakció, amelyet ez kiváltott a médiában – mintha a demokrácia megvédése ma már magában foglalná annak elfojtását is.
