Amikor a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, a kínai BYD bejelentette, hogy Szegeden építi meg első európai gyárát, sokan már akkor történelmi léptékű lehetőségről beszéltek. Ám azóta egy újabb, talán még jelentősebb hír is megerősítést nyert: Magyarországon jöhet létre a BYD teljes európai központja — értékesítéssel, szolgáltatásfejlesztéssel, sőt akár meghajtáslánc-tervezéssel is.

Ez több mint egy egyszerű beruházás. Ez stratégiai pozíciószerzés, amely hosszú távon is meghatározhatja hazánk ipari és technológiai fejlődésének irányát.

Mi a BYD valódi célja?

A BYD célja nem egyszerűen a termelés költséghatékony kiszervezése. A vállalat az európai jelenlétét akarja megerősíteni, nemcsak gyártásban, hanem fejlesztésben, szolgáltatásban, és piaci jelenlétben is. Ehhez Magyarország stratégiailag kiváló bázis: központi fekvés, uniós tagság, kedvező üzleti környezet, viszonylag olcsó és képzett munkaerő.

A BYD tehát nemcsak termelni, hanem beágyazódni akar Európába – ehhez pedig egy regionális központ elengedhetetlen.

Miért jó ez Magyarországnak?

Egy olyan időszakban, amikor a gazdasági növekedés új motorját keresik a döntéshozók, egy ilyen volumenű és minőségű beruházás több területen is előnyöket hozhat:

• Munkahelyteremtés: A központ önmagában 2000 munkahelyet jelenthet.

• Technológiai transzfer: A meghajtáslánc-tervezés és funkciófejlesztés nemzetközi mérnöki tudást hoz.

• Felpörgeti a beszállítói hálózatokat: Kis- és középvállalatok is bekerülhetnek a BYD köré szerveződő értékláncba.

• Oktatási, képzési kapcsolatok: Egy fejlesztési központ megjelenése új szakmai igényeket generál a hazai felsőoktatás és szakképzés számára is.

Mosolygörbe: hol a helyünk?

A „mosolygörbe” (smile curve) elmélet szerint a legnagyobb hozzáadott érték a kutatás-fejlesztés (K+F) és az értékesítés/szolgáltatás területén keletkezik – nem magában a termelésben. Magyarország eddig főként a „gyártás” szintjén volt jelen, a görbe alsó ívén.

Most azonban először van esélyünk feljebb lépni: a meghajtáslánc-tervezés és a funkciófejlesztés már világosan a K+F zónájához tartozik. Ez azt jelenti, hogy hazánk elkezdhet értéket teremteni nemcsak mások technológiájával, hanem saját mérnöki munkával is.

Feljebb léphet-e a magyar ipar az értékláncban?

Igen – de ez nem automatikus. Feltételei vannak:

• Az oktatásnak és mérnökképzésnek igazodnia kell az új igényekhez.

• A magyar beszállítóknak fejleszteniük kell saját minőségbiztosítási rendszereiket és technológiáikat.

• A kormányzati ösztönzőknek támogatniuk kell a K+F tevékenységet és az ipari együttműködést.

Ha ezek megvalósulnak, akkor a magyar ipar valóban kiléphet a „szereld össze” világból, és beléphet az „alkoss meg” korszakba.

Mik a kockázatok?

Minden ilyen volumenű beruházásnak vannak kockázatai is:

• Kitettség Kínának: Ha a geopolitikai feszültségek erősödnek, Magyarország könnyen közéjük szorulhat.

• Helyi társadalmi feszültségek: A nagyüzemi gyártás infrastrukturális és környezeti hatásokat hoz, amit kezelni kell.

• Technológiai függőség: Ha a fejlesztési tevékenység mégsem honosodik meg, maradhatunk a gyártás szintjén.

Összegzés

A BYD európai központjának Magyarországra hozatala történelmi lehetőség, de nem automatikus siker. Egy korszakhatáron állunk: ha jól használjuk ki, az iparpolitika új szintre léphet. Ha elszalasztjuk, akkor csak egy újabb „összeszerelőország” maradunk.

Most dől el, hogy Magyarország csak gyárt, vagy végre alkot is.