Mi terheli ma a magyar gazdaságot – és mi lehet rá válasz?

A német tőke jelenléte évtizedek óta meghatározó Magyarországon. A közgazdasági realitás azonban nem lehet örökké egyirányú: ha a német állam az EU-s forrásokat visszatartja, azzal a magyar piacot veszi célba, miközben saját cégeinek itteni pozícióját évtizedek óta védi, sőt, közvetetten építi is.

Az EU-s támogatások eredetileg éppen azt a versenyhátrányt hivatottak kompenzálni, amelyet a nyugat-európai cégek korai tőkefölénye és hálózati előnye okozott az új tagállamokkal szemben. Ha ez a támogatási rendszer szándékosan szűkül vagy politikailag irányított, akkor a magyar gazdaságpolitika is joggal válaszolhat: a felesleges német tőke kiszorításával. Ez főként három stratégiai ágazatban releváns:

🛒 1. Kiskereskedelem

A német diszkontláncok (Lidl, Aldi) dominanciája a hazai boltokkal szemben régóta téma. Miközben ezek a cégek versenyképesek és hatékonyak, nem vagy alig használnak magyar beszállítókat a feldolgozott termékek esetében. Helyettük:

• Hazai láncok (CBA, Coop, Reál) erősítése,

• A magyar termékek arányának kötelező növelése,

• Beszállítói hálózatok újraépítése szükséges.

🏦 2. Bankszektor

A német tulajdonú bankok – legyen szó akár a Deutsche Bankról vagy a Commerzbank leányvállalatairól – a magyar pénzügyi élet egy részét még mindig befolyásolják. A pénzintézeti szuverenitás viszont stratégiai kérdés:

• Az OTP pozíciója megerősíthető,

• A pénzforgalom hazai kezelése nemzeti biztonsági szempont.

⚡ 3. Energetika

Az E.ON jelenléte hosszú ideig a német energiaérdekek beágyazottságát jelentette. Azonban:

• A rendszerirányítás, tárolás, szolgáltatás egésze nemzeti kézbe kerülhet,

• A megújuló energia (napelem, biogáz, geotermikus) magyar cégekkel is fejleszthető.

🎯 Összegzés

Magyarország számára egyértelmű jelzés a német politikai és gazdasági nyomásgyakorlás: ha Berlin politikai zsarolással él, a magyar gazdaság is élhet gazdasági önvédelmi eszközökkel. A tőke kiszorítása nem indulat kérdése, hanem stratégiai döntés. Nem a versenyt, hanem a méltányosságot és a kölcsönösséget szolgálja.

A cél nem a konfrontáció, hanem az önálló, ellenálló, hazai kézben lévő gazdaság – amely nem kiszolgáltatottja, hanem partnere bármely külföldi tőkének.

🇭🇺 De nem veszítene Magyarország túl sok tőkét?

Jogos kérdés. A válasz: csak akkor, ha nincs alternatíva. De Magyarország:

• Logisztikailag kiváló helyen van,

• Adózása kedvező (9% társasági adó),

• Szakképzett munkaerővel rendelkezik sok ágazatban,

• Keleti nyitással (Törökország, Kína, arab világ) új tőkeforrásokat is elér.

Ha fokozatosan, hazai szereplők megerősítésével és globális diverzifikációval történne a kiváltás, nemcsak nem veszítenénk, hanem erősödnénk is. A lényeg, hogy legyen irány, ütem, és cél: a nemzeti érdek védelme, nem a tőkeüldözés.