
Fotó: fuhu.hu
Az első három gondolat a háború kezdetekor, melyek azóta is érvényben maradtak.
1. Ez a háború nem jó sem az ukránoknak, sem az oroszoknak, sem az EU-nak. Jó viszont az amerikai energetikai és hadivállalatoknak, meg a spekulánsoknak. Tehát ez egy Amerikából irányított háború Európa ellen, amiben az ukránokra osztották a feláldozhatók szerepét.
2. Ukrajna nem fog belőle jól kijönni. Területeket fog veszíteni. Alapesetben a Krímet és a Donbaszt. Rosszabb esetben a tengeri kijáratot is Odesszával. A legrosszabb forgatókönyv szerint az oroszok átkelnek a Dnyeperen és nyugat felé törnek. Ekkor a nyugati szomszédok bevonulnak a már magatehetetlen Ukrajna nyugati részére és elcsatolják, vagy gyámság alá veszik azokat, így védve meg az oroszoktól. Maradna egy Kijev központú kisebb ország optimistán 15 millió lakossal. Ilyen miniországokat amúgy is imádnak nyugatról létrehozni Kelet-Európában.
3. Az oroszok beleállnak a háborúba, mivel nekik a lét a tét. Beindítják a hadianyagtermelést, hatalmasra duzzasztják a hadsereget. Az amerikaiak meg előkelő idegenként szépen lelépnek, mert nekik valójában inkább Tajvannál van fontosabb dolguk és itt hagyják a felbőszített oroszokat, az ellenük harcba vezetett béna nyugatnak. (A németek meg magyarázhatják a bizonyítványt, hogy mégiscsak kéne a gáz, a Leopárdokat meg nem is akarták ajándékba adni Ukrajnának...)