Első munkanap a Fehér Házban:

- Elnök Úr, a legfontosabb témapont Hillary Clinton börtönbe juttatása. 

- Az csak egy lódítás volt, mi lenne, ha mindenféle elnökjelöltek, meg elnökök csak úgy börtönbe kerülhetnének? Következő pont?

- Hol vetjük be az atombombákat?

Az asztal alól egy női hang:

- Jaj drágám, ugye Szlovénia ebből kimarad?

- Persze szívem, csak folytasd szépen!

 Nagyjából ez a liberális verzió. :)

 De hogyan jutottunk el idáig?

 A liberális elit válsága a fehérek által felépített társadalom elleni támadás miatt válik egyre krónikusabbá. Nem tudni, hogy a liberális megmondók előbb hittek benne és ezért alkalmazták, avagy fordítva, de az az elv, hogy mindent amit a fehér tömegek akarnak a demokráciákban, azt nácizmusnak és fajgyűlöletnek, esetenként uszításnak kiáltják ki, a létező legfájdalmasabb módon ütött vissza. Donald Trump, a politikában tapasztalatlan, túlságosan öreg, extrém módon viselkedik és hülyeségeket beszél. Az egész sajtó őt támadja, a liberálisok elleni küzdelem mellett még a saját pártja is elhatárolódik tőle. Az esélye a győzelemre normális körülmények között a nullával egyenlő. 

 Minden győzelem annak köszönhető, hogy a győztes kevesebb hülyeséget csinált, avagy okosabb volt, miközben az ellenfele kihagyott lehetőségeket és hibákat vétett.  Trump tudott olyat ígérni, amivel tömegeket állított maga mögé és pontosan ki volt számolva kiket és hogyan kell megszólítani. Clinton csak a szokásos liberális közhelyeket pufogtatta és abban reménykedett, hogy majd az ultraliberálisok mellett a latinók és a feketék megszavazzák. Még pontos elemzés nincsen, de egyértelmű, hogy a két elgondolásból melyik jött be. 

 Trump ellen Obama simán győzhetett volna, tehát Clinton veszített el egy megnyerhető választást. Annyi történt, hogy társadalmi folyamatokat nem vették figyelembe. A fehér középosztály folyamatos elszegényedése már visszafordíthatatlannak látszott, legalábbis liberális vezetéssel mindenképpen. Meglehetősen frusztráló lehet úgy dolgozni, hogy a munkádból akarnak egy olyan víziót megvalósítani, amiben mások fognak jól járni. Nonszensz, hogy a fehérek által felépített Amerikát akarják odaajándékozni másoknak, az általam már többször emlegetett világfalu projekt keretében. Ez volt az, ami a fehéreket az elit ellen fordította. A liberálisok másik hatalmas tévedése, hogy szokás szerint nem tájékozódnak a történelemkönyvekből. Ebben az esetben a sajátjukat felejtették el átböngészni, különben megakadt volna a szemük egy kifejezésen, mely szerint Amerika a népek olvasztótégelye. Ez az olvasztótégely a latinókat is kezdi beolvasztani. Nincsen menekvés, aki úgy akar élni, mint az amerikai fehérek, azoknak fel kell venni az ő szellemiségüket. Eljött az az idő, mikor már nem lehet a mexikói bevándorlókat kijátszani a már ott élők ellen, mert már ők is beilleszkedtek. Ugyanúgy dolgoznak, élnek és ugyanúgy gondolkodnak és esetleg ugyanúgy szavaznak is, mint a már ott élők. A többi hiba a szokásos, amiket már korábban az elittel foglalkozó bejegyzésben felsoroltam és amelyek egy része már a Brexitnél is kiderült.

 De mi a különleges a fehérekben, hogy a saját elitjük árulása sem tudja megtörni őket?

 Az, hogy a fehér emberek fejlesztették ki a mai demokráciák alapelveit. Megtörték a feudalizmus és a katolikus egyház elnyomását, kialakították a nemzetállamokat, miközben olyan tudományos és ipari tudásra tettek szert, mellyel egy nem túl nagy szigetország a fél világot képes volt uralma alá hajtani. És ez csak a végeredménye egy olyan folyamatnak, melynek kezdetén egy a népvándorlás hullámai által gazdaságilag és kulturálisan elpusztított Európa vergődött a vikingek, a magyarok és az arabok támadásai között. Az itt élők mindig fejlesztették tudásukat és ez az évszázadok során oda vezetett, hogy nem maradt vetélytárs. A bezárkózó Kína, a magába süppedt arab világ, a fejlődésben megrekedt törökök mind lemaradtak a folyamatosan fejlődő Európától. Ez a fehér ember valódi hatalma, a fejlődés természetesnek vétele és az érte való munka, az új módszerek kifejlesztése és használata, a társadalmi változások kikényszerítése az elittől. Az ázsiai hangyaboly társadalmak csakis a felülről vezérelt változást fogadják el, kénytelenek az elitre hagyatkozni, ha ők hibáznak, nincsen lehetőség korrekcióra. A fehérek nem fogadják el a vezetés hibáit, ha kell erélyesen közbeavatkoznak. 

 Szerencséje az amerikai elitnek, hogy most és így történt meg a változás, mert később sokkal nagyobb bajok is lehettek volna, mint Donald Trump hatalomra kerülése. Az egy másik kérdés, hogy mi fog történni ezek után?