A netadó elleni tüntetés Foto: origo.hu

 Az elmúlt évek legnagyobb kormányellenes tüntetései a netadó elleni megmozdulások voltak. Ennek okait sokan nem értik. Hiszen a netadó nem volt egy hatalmas összeg és az emiatt ténylegesen károsultak pedig nem az az utcára vonulós aktív fajta. Mégis háromszor annyian mentek az utcára, mint a "rabszolgatörvény" ellen.

 A netadó ellen azért volt akkora az ellenállás, mert egyrészt az egy háztartáson belüli három internetes előfizetés után, ami könnyen összejön két okostelefon és egy vonalas net esetén, már ugrott az egész rezsicsökkentés összege. De ami fontosabb, hogy a törvény olyan emberek érdekeit sértette, akik értelmesek és aktívak. Konkrétan mindenkinek hátrányos volt, akik valamilyen módon az  internet használat révén jutott fizetéshez. Informatikusok, médiamunkások, internetes szolgáltatók, interneten hirdetők, bloggerek stb. Rajtuk kívül, mint az internettől függő rétegnek az egyetemistáknak, főleg a városokban tanuló vidékieknek, akiknek az oktatása komoly terhet ró a családra és az internet nélkülözhetetlen eszköz a tanuláshoz, nagyon kellemetlen lett volna számukra még bármilyen csekély összeg kifizetése is.

 A másik megfontolás a részükről, hogy a netadó esetlegesen ellehetetlenít az internet használatától százezres tömegeket, melyek kiesése már sokkal komolyabb veszteség, mint maga az adó nagysága. Ugyanezen gondolat folytatása, hogy az adó pedig megakadályozza a még internettel nem rendelkező  szegényebb családok jövőbeni belépését.

 Összességében ez az adó konkrét anyagi veszteséget, jövőbeni még nagyobb veszteséget és bevételcsökkenést okozott volna. Az internetet használók számára ezek egyöntetűen tudott dolgok voltak. Mint hazafi is ellenezni kellett, mert az ország fejlődését érintette volna hátrányosan.

 Tehát minden adott volt egy komoly tiltakozás kialakulásához: anyagi érdek, valódi hasznos munkát végző értelmiség érdeke, (nem a romkocsmákban fotelfilozofálók), egyetemisták, médiamunkások érdeke és a szegényebbek iránti felelősség. Olyan emberek is az utcára vonultak, akik a szellemi tudásuk révén félmilliós havi fizetéseket kaptak a versenyszektorban.

 Nem kellettek pártok, nem kellettek képviselők, globalista aktivisták, fizetett bajkeverők, bűnözők, nem kellettek a tévében beolvasandó pontok és teljesen mindegy volt ki szervezte a tüntetéseket, mert olyan szintű elemi érdekek húzódtak mögötte, hogy akármeddig folytatódtak volna a megmozdulások. Az eredmény, hogy már az elsőn többen voltak, mint a 'rabszolgatörvény' elleni legnagyobb megmozduláson, a másodikon pedig legalább háromszor annyian. Nem volt gyújtogatás, a tüntetések rendben lezajlottak. Az első után történt annyi, hogy a közeli Fidesz székház néhány ablaka betört, mikor az épületet informatikai eszközökkel megdobálták, ketten pedig bemásztak, őket szépen kivezették atrocitás nélkül, valamint a kerités egy része is bedőlt. A legnagyobb inzultus a Hír TV stábját érte, nekik egy kamerájuk bánta és sörrel is megöntözték a tudósítót.  Ami azonban a legfontosabb, senki nem akart rendőrökre támadni, a megmozdulások mégis elérték a céljukat.