Ezt ő maga mondta így. Végül is, ha Gyurcsány az őszödi beszédet igazságbeszédnek titulálhatta, akkor Prigozsin is mondhatja, hogy a "pancserpuccs" voltaképpen igazságmenet volt. 

 Annyi közös van mindkettőben, hogy egyikük sem bukott bele teljesen, de nagymértékben igen. Ami fontosabb, az Oroszország és Putyin helyzete. A mostani orosz mentalitásból egész meglepő lett a zsoldoslázadás fogadtatása és vége. Az orosz emberek mindenhol szeretettel fogadták a Wagner csoport zsoldosait, megtapsolták, skandálták a nevét, hölgyek sikoltoztak, mintha rocksztárok koncertjén lennének. A katonaság, rendőrség pedig se nem állt melléjük, se nem állt fel ellenük. Így történhetett, hogy a trélerre tett tankokkal, meg a katonai terepjárókkal nagyobb ütemben haladtak Moszkva felé, mint az idős szomszéd a harminc éves Swiftjével az M7-en Balaton felé. Progozsin minél közelebb ért Moszkvához, annál inkább magára maradt. Mert az az elképzelés, hogy 4000 zsoldossal beveszi a Bahmutnál 300-szor nagyobb Moszkvát, nyilvánvaló képtelenség volt. 

 A faramuci helyzet oka, hogy a Wagner mutatkozott az orosz hadsereg legélesebb fegyverének Ukrajnában. A harmadik évezred városi hadászatát mutatták be, ahol a vezetés a drónokkal élőben látja a hadszínteret, rögtön elemzik és kiadják a megfelelő utasításokat. Eközben a harcoló alakulatok azonnalra kérhetnek tűzcsapást, vagy egyéb támogatást hátulról. Mintha a Barca játékosok fülessel futnának ki a pályára és a menedzser élő egyenesben irányítaná őket. A helyzet másik oldala, hogy az összes orosz tudta, hogy a Wagner sikerei mögött Prigozsin Putyinnal való barátsága áll, tehát végső soron a sikereik egyben Putyin sikere is. Az orosz muzsik, akit a nyugat annyira lenéz, nem fog fellázadni sem a számára jólétet hozó vezető ellen, se nem fog a legjobb harcosai ellen harcolni. Ez a klasszikus orosz passzivitás húzta ki a szőnyeget Prigozsin alól és adta meg a lehetőséget Putyinnak, hogy kedvére zárja le a hajcihőt.

 Bár egy fél napra izgulhatott a világ, hogy mi lesz az orosz nukleáris erő sorsa, a végeredmény Putyin a zseniális vezető toposzát igazolta. Egy lövés nélkül állította meg a veszélyes zsoldosokat. Majd részben betagozta őket az orosz seregbe, tehát nem veszítette el az erejüket és Prigozsint meg 8.000 zsoldost átdobta Belaruszba, úgymond száműzetésbe, amivel megerősítette a szövetségesét és az ukránokat Kijev védelmének megerősítésére késztette. Tehát Putyin és Oroszország erősebben jött ki a helyzetből. 

 Amúgy a zsoldosokkal mindig csak a baj van. Kér példa is eszembe jut róluk a történelemből, mindkettő Rómához kapcsolódik. Az egyik a Római Köztársaság bukása, amit Cézár a Galliából visszatért seregével megdöntött meg. A másik pedig a Sacco di Roma, azaz Róma 1527-es kifosztása, aminek oka a hatalmas zsoldossereg lényegének, a zsoldnak az elmaradása volt. És igen, bár sokan tagadnák, hogy ide illik, de mégis, az USA kormányzatok a sorozott katonaság megszüntetése után a zsoldosokra támaszkodva kaptak szabad kezet háborúikhoz, ami az elmúlt harminc év dúlásához vezetett.