Akinek fenntartásai vannak az iszlámmal szemben, arra szinte gúnyosan mondják: iszlamofób. Mintha valamiféle elmekórtani eset lenne, akinek ostoba a valóságtól elrugaszkodott tévképzetei vannak. Most megnyugtatom honfitársaimat, hogy iszlamofóbnak lenni Magyarországon nem egy furcsa különc dolog, hanem alapvetően természetes, sőt az a különös, ha valaki nem az. Egy országban, mely vagy fél évezreden keresztül harcolt a muzulmán hódítókkal szemben, egy országban melyet 150 évre megszálltak muzulmánok, egy országban melynek kedvenc könyvében a pokolra küldik az allahakbarozó támadókat, egy ilyen országban az iszlamofóbia teljesen normális. Aki ezt nem fogadja el, az soha nem fog sem minket, sem a sokszor még rosszabb sorsú kelet-európai országokat megérteni.

Nézzük mitől is parázunk annyira!

1. Az iszlám öt alappillérét:

Allah az egyetlen isten és Mohammed az ő prófétája

Napi ötszöri ima

Ramadan havi böjt

Adakozás

Zarándoklat Mekkába

Bárcsak ennyiből állna az iszlám! Istenben hinni szabad, imádkozni is, böjtölni meg adakozni szintúgy és a zarándoklattal sincs gond. Ezeket sok más vallásban is csinálják és nincsen velük senkinek problémája.

2. Korán a muzulmánok szent könyve. Sajnos nem csak szép történetek és jó tanácsok vannak benne, hanem büntető törvénykönyvként is szolgál. Ezzel az a bökkenő, hogy nem muzulmán országban nem jogerős, mondhatni muzulmánok más jogrendben nem tudnak teljes mértékben a vallásuknak megfelelően élni.  Ez már egy konfliktusforrás.

 A büntetések kiszabásán túl még találni számunkra elfogadhatatlan dolgokat a Koránban. Ezek széles körben ismertek, de azért a kiakasztóbbakat elismétlem.

  A hitehagyókat a hívek szabadon megölhetik.

 Muzulmán nő csakis muzulmán férfi felesége lehet, valamint aki muzulmán férfihoz megy hozzá, annak fel kell vennie a muzulmán hitet.

 Végül a a Biblia népeinek lehetősége van megtérni, vagy fizetni a hitetlenek fejadóját a muzulmánok számára, vagy ha ezek közül egyiket sem teszi meg, akkor megölendő.

 Ezek közül egyik sem elfogadható egy alapvetően nem muzulmán országban. A házassággal kapcsolatos megkötések csak a hitelhagyás tilalma miatt problémásak.

3. Iszlám társadalom

 A vezető erőt a muzulmánok alkotják. A kalifa főpap, hadúr és főbíró egy személyben. Mondhatni a hatalmi ágak szétválasztására nem sokat adtak.

 Az iszlám társadalom akkor működik, ha a vezetés a híveknél van, de az alattvalók nagyobb része más vallású. A fejadóért cserében biztosítják a terület védelmét és a bíráskodást és eleinte kevésbé nyomták el a lakosságot, mint a korabeli despoták. A kezdeti időkben az iszlám világ felvirágzott. A görög-római kultúra nem csak megmaradt, még fejlődtek is a tudományok. Mivel a fejadót sokan el akarták kerülni és az iszlám hitet könnyű felvenni, így egy idő után már túl sok lett az igazhitű, melyet a nem erre alkotott rendszer nem bírt el. A belső megerősödés miatt a problémákat eleinte hódítással orvosolták. A birodalom növekedésének azonban voltak határai és a kifulladás után jött a pangás. Eközben a népvándorlás hullámai által visszazuhant Európa fokozatosan megerősödött, majd lehagyta az iszlám világot. Ennek okai a két társadalom közötti különbségekben keresendők. A rabszolgaság hiánya miatt alkalmazott állati és mechanikus (szél- és vízimalmok) erőforrások használata. A női munkaerő kiaknázása. Végül kissé komikusan, a disznótartás, mert nem volt munkaigényes, ellenben jól ellátta élelemmel a lakosságot. Részben ezek az okok hozták létre azt a felesleget, mely elindította az ipar fejlődését és ez a  folyamat az ipari forradalomba torkollott. Onnantól kezdve vált végképp elavulttá az iszlám társadalom az európaihoz képest. Ez az, amit a muzulmánok nem fognak belátni. Nincsen szükségünk a muzulmánoktól védelemre, bíráskodásra. Nem kellenek a tudományos eredményeik  és nincs szükségünk a vallásukra, társadalmukra. Nekünk mindenből jobb van. 

 4. Az iszlám világ ma

 A jellemző séma az erős diktátor által irányított ország. A másik a káosz, a folyamatos belháború. Irán egy speciális kivétel, a maga papi diktatúrájával. Alapvető hatalmi ellentétek vannak a a síita és a szunnita irányzatot követők között, de a különböző népcsoportok is könnyen egymás ellen fordulnak, amint megszűnik az elnyomás. Az általuk ideálisnak gondolt kalifátus jellegű államforma az Iszlám Államot leszámítva nem létezik. Vezető országaik: Szaúd Arábia, Irán, Törökország.  A külső beavatkozást gyűlölik, még ha egyébként az érdeküket is szolgálja, érte hálát várni hiábavaló.  Egységesen hatalmas a népességnövekedés üteme. A nyugati orvoslás elterjedése lehetővé teszi a sokkal nagyobb várható életkort. Ennek hatására az elmúlt ötven évben megháromszorozódott a közel-kelet népessége. A növekedés üteme nem lassul.

  A legnagyobb hatást a szaúdi monarchia érte el, mely az olajpénzekből az iszlám világ területén iskolákat működtet, ahol csak lehetőségük van rá. Sok helyen ez az egyetlen oktatást nyújtó intézmény. Fő tantárgy a Korán magolása és a nyugat gyűlölete. Másik tevékenységük a vahabitizmus, az iszlám legkonzervatívabb, legagresszívabb változatának terjesztése. Szívesen építenek mecseteket szerte a világban és még szívesebben küldenek beléjük vahabita hitszónokokat.

 A nyugati világban ezek a mecsetek nem ritkán terrorista akciók központjai, vagy toborzóirodák iszlamista hadseregek számára. A nyugaton élő muzulmánok számára hatalmas frusztráció, hogy a társadalomnak ők az alsó osztálya, pedig a vallásuk szerint nekik kellene uralkodniuk. Szerencsétlenségünkre a vahabitizmus hatására az itt élő immár harmadik generáció sokkal vallásosabb, mint szüleik, könnyen a nyugati társadalom ellen fordíthatóak és ez a muzulmán fiatalok között már trendnek számít. Az agitáció kezd olyan mértékűvé válni, hogy hamarosan az ezer éve itt élő európaiak leszármazottait is beszervezhetik. 

 Az Iszlám Állam nem létezhetne a világ szunnitáinak hathatós támogatása nélkül. Aggodalomra ad okot, hogy egy olyan országot támogatnak százmilliók, melynek célja minden iszlámon kívüli dolog megsemmisítése és a világ elfoglalása. A két szunnita hatalom is az IS oldalán harcol. A szaúdiak Szíriában harcolnak velük párhuzamosan, míg a törökök az IS ellen harcoló kurdokat támadják.

 Ma gyakorlatilag egy iszlám hidegháború zajlik. A belső fronton a törésvonalak mentén zajlik a harc, pl. a síita mecsetek elleni terrorakciók heti rendszerességűek. A külső front az iszlám világ határa szerte a világban. A nyugat-európai városoktól kezdve zajlanak merényletek, Oroszországban, Izraelben, Afrika keresztény-muzulmán határvidékén, Kína nyugati felében, de még Thaiföldre is van gondjuk. A világ bármely pontján, ahol a muzulmánok száma elér egy kritikus tömeget, megkezdődik a háború. Túlnépesedésük miatt akkora emberanyag áll rendelkezésükre, hogy az öngyilkos terrorakciók számát csak a titkosszolgálatok és a bombakészítők kapacitása korlátozza.

 Amiket eddig leírtam, azok nem kiragadott dolgok, hanem átfogó bemutatása annak, mi áll szemben a demokráciával és a világgal. Gyakran hangoztatják politikusok, bürokraták, hogy mi félünk az iszlámtól. Nos nem félünk, mindössze körültekintőek vagyunk. Az autóktól sem félünk, mégis körülnézünk mielőtt kilépünk az úttestre. Aki meg nem néz körül, az ettől nem lesz bátor. Nem is gyűlöljük őket, mert az felesleges, sőt emberként sem tartjuk magunkat felsőbbrendűnek, csak a saját társadalmunkat jobban kedveljük, mint az övéket. Nekünk a céljaikkal és a módszereikkel van problémánk, melyek sem a demokráciával, sem a liberalizmussal nem összeegyeztethetőek. Amint ezt a politikát, saját vallási rendszerük másokra kényszerítését feladnák és elfogadnák a békés egymás mellett élést, megszűnne a velük szemben érzett bizalmatlanság. A többi vallással sikerül békében élnünk, nem velünk van a probléma. Akik pedig az intolerancia tolerálására szólítanak fel, azok a  tolerancia ellenségei, hamis liberálisok. Aki meg a békés muzulmán többséget emlegeti, annak az idevágó blogposztot ajánlom, mert a békés többség békésen tűri az elnyomást, még segítve is azt, csak béke legyen, ők minden rendszer áldozatai. Ez maga az iszlám rendszer lényege, a beletörődés, a meghunyászkodás a hatalom előtt.

 Ha mégis félünk valamitől, akkor az az, hogy Európa feladja értékeit, feladja a Föld legjobb, legbékésebb társadalmát, hogy a helyén egy zsákutcába jutott, megoldatlan problémáit agresszióval levezetni kívánó, soha véget nem érően háborúskodó vallási diktatúrának adja át a helyét, cserbenhagyva a humanizmus eszméit és az itt élő embereket.