Ez az a kijelentés, amit Török Gábor vessző nélkül írna csak le. Én viszont biztos vagyok benne, hogy a kormányzati sajtótámadások elhibázottak. Nézzük is az okokat!
Minden támadás megerősíti Karácsony Gergelyt az ellenzéki vezető szerepében. Teljesen egyértelmű, hogy az ellenzéknek fel kell építenie egy kihívót a következő országgyűlési választásokra. Bár a baloldali véleményrovatban, blogszférában különféle neveket szoktak emlegetni, mint szuper miniszterelnök-jelöltek, ezzel csak magukat fényezik. Ők sem gondolják, hogy Orbán ellen ismeretlen politikusokat, esetleg kezdőket eséllyel fognak tudni indítani. Az, hogy az ellenzék biztos szavazói ismernek akár egy tucat politikust is a saját oldalukról, az messze nem elég. Az átlagember ismeri a Gyurcsány klánt, Karácsony Gergelyt, Molnár Gyulát és esetleg Fekete-Győr Andrást. Közöttük aztán felmerülnek olyan dolgok, mint masszív társadalmi elutasítottság, vagy zöldfülűség. Nem is elemzem, a lényeg, marad Karácsony, mint szóba jöhető jelölt. Felesleges még a Fidesznek is őt külön rivaldafénybe állítani, ezzel csak a passzív baloldali szimpatizánsok érdeklődését keltik fel. Az ismertség megerősítése lehetőséget ad azt támogatottsággá változtatni.
Nem kell támadni, mert úgy is el fogják szúrni. A budapesti városvezetés gárdája megint ugyanaz a baloldali politikai generáció, amely annak a bizonyos 'elmúlt nyolc év' oszlopos tagja volt. Lehet arra gondolni, hogy az elmúlt tíz év nagyobb tapasztalattal és bölcsességgel vértezte fel őket. Azonban az, hogy még mindig ők kerültek elő, azt mutatja, hogy bukásuk sem volt elég ahhoz, hogy egy újabb, fiatalabb csapat helyzetbe kerüljön. Ez csak megerősíti őket abban, hogy voltaképp jól csinálták. Szerintem úgy jöttek vissza, hogy 'semmit sem tanultak, semmit sem felejtettek'. Ez az, ami az újabb bukásuk legbiztosabb jele. Csak ki kell várni a hibákat, jönnek majd azok maguktól.
A baloldal gyenge pontját kell célozni. Egy esetleges szedett-vedett ellenzéki koalíció már önmagában gyengeséget jelent. De ami ennél is fontosabb, a tagok önmagukban is gyengék. A semmit sem ígérő Momentum, a nem tudni mit képviselő Jobbik és persze a kádárizmus utódpártjai egyenként sokkal könnyebb célpontok, mint a szövetségük. Az ellenzéki kényszerszövetség elleni támadás is hiba lenne, mert annál jobban összezárnak és propagálhatják egységüket. Egyenként nézve a Momentum cuki, a Jobbiknak van egy nehezen bontható rajongótábora, MSZP ügyesen megbújik Karácsony mögött, így marad Gyurcsány. Ő az, aki nem fogja könnyen hagyni Karácsony indulását. Az ő érdeke éppen az MSZP szétverése és szavazóinak átcsábítása. Ezek mind a Fidesznek kedveznek. De ami a legfontosabb, az Gyurcsány előtérbe kerülése, még ha csak fiktív propaganda is, elbizonytalanítja a globalista média által megdolgozott tömegeket és megerősíti a jobboldal szavazási hajlandóságát.
Minden támadás ellene, lehetőség a Karácsony mögött álló profi propagandacsapatnak. Egy újabb lehetőség a fiktív Karácsony Gergely kép megalkotásához. Ez már most látszik. Egy harcos, anti-Orbán Karácsony Gergelyt akarnak mutatni, aki legyőzheti a miniszterelnököt. Persze Karácsony Gergely még mindig ugyanaz a személy, aki "a faszért hagytam magam rábeszélni erre miniszterelnök-jelöltségre" kijelentést tette. Tehát nem kell felesleges támadási felületeket létrehozni lejárató támadással! Ha a baloldali propagandának magától kell valamit alkotnia, egyből nehezebb dolga lesz.
Ezek után mit mondhatnék az ellenzéknek? Az ő lehetőségük a globalista propagandavonatra való felülés. Ez nagy anyagi könnyebbséget jelent, viszont semmiféle ellenőrzésük nincs felette. Ez azt jelenti, ha a vonat számukra kellemetlen irányba megy, nem szállhatnak le róla csak úgy, mert a többi ellenzéki párt célpontjává válnak, ami ilyen kiélezett helyzetben végzetes lehet. Lásd az LMP esetét, mely párt most már a közös indulás nagy bajnokává vált, miután négy éve még éppen elhatárolódott tőle. Tanultak az akkor ellenük irányuló sajtóhadjáratból és szavazótáboruk megcsappanásából.
Szerintem a lehetőségekből az ellenzék mindent kihoz, amit lehet. Idejében abbahagyták a politikai aktivistáskodást, a fütyüléssel, a szörnyű helyesírású táblák lengetésével, a tévé székházbeli kabaréval. A bejáratott oktatás-egészségügy vonal most egy kicsit gyengébb lett a járvány miatt, de a már harminc éve futó, minden jobboldali szakpolitikus sarlatán téma megint ezerrel pörög. Persze kihagyhatatlan a 'diktatúra épül' narratíva, főleg, hogy ehhez a badarsághoz uniós politikusok is csatlakoztak. Arra jó, hogy baloldali rajongók emlegethessék a szörnyű veszedelmet. Véleményem szerint, az a diktatúra, amit 14 év alatt nem sikerült felépíteni, az olyan is. Erőforrások hiányában az ellenzék keze meg van kötve. A webes kommunikációt normálisan tolják, a saját sajtó az nyilván hiányzik. Egyetlen esélyük, hogy a Fidesz elbízza magát, ellustul, biztos lesz saját győzelmében.