Tüntetés a gyermekvédelmi törvény ellen Fotó: hvg.hu

 A hazai LMBTQ közösség, de leginkább a homoszexuálisok egy ügyesen felállított csapdában vergődnek, amit nem Orbán Viktor állított, hanem a nyugati társadalmakat már elfoglaló progresszív neomarxista társadalommérnökök, akik tollal ceruzával tervezik a legújabb baloldali társadalmi kísérletet az alanyok akarata ellenére.

 A homoszexuálisok számára kedvezőnek látszik, ha a propaganda hatására növekszik a biszexuálisok száma, azonban a társadalomnak káros, ha divatból és lustaságból a polgárok nem veszik a fáradtságot, hogy a másik nemmel létesítsenek kapcsolatot. Akinek ez nyereség, a baloldali progresszív politika, mely minden nem heteroszexuálist képvisel. Minél több ilyen polgár van, annál erősebbek. Azonban ez a képviselet a részükről egyre inkább tágabb teret nyer és végül a homoszexuálisok, akikkel kezdődött, kisebbségben lesznek és csak megszokásból, vagy jobb híján támogatják.

 A homoszexuális közösség az eredendő hibát ott követte el, hogy nem saját maguk szervezték meg magukat, hanem külső politikai erőre hagyatkoztak. Így lépésről lépésre csúszott ki a kezükből az eleinte még látszólagos ellenőrzés. Nyilván kényelmesebb volt támogatni egy jól megszervezett, komoly alapítványi tőkével, marketingtámogatással, a globális vállalatokkal, sőt nyugati politikai hátszéllel rendelkező vezetőséget, mint saját maguk munkájával, saját pénzből jogokért küzdeni. 

 Ha már jogok. Itt követték el a másik nagy hibát, hogy elhitték a reklámszöveget, miszerint a jogok nekik csak úgy járnak. A demokráciában sincsenek természetes jogok. Minden egyes jog társadalmi megállapodáson alapul, mely társadalmi párbeszédre épül. A homoszexuálisokra rátelepülő progresszív politika mindezeket figyelmen kívül hagyja és erőből nyomul a többséggel szemben. Ez a demokratikus alapokat nélkülöző mentalitás megágyaz a többségi elnyomásra hivatkozó áldozatszerepnek. Nincs olyan, hogy jön egy gazdag idős bácsi és zsákból osztogatja a jogokat mindenkinek érdeme szerint!

 A homoszexuálisok mindig is mások lesznek. Egy homoszexuális kapcsolat ritka esetben fog hasonlítani a heteroszexuálisra. Mindig ott lesz a különbség a szexuális aktus módja és a közös gyermek fogantatásának lehetőségének hiánya miatt. A homoszexualitás propagálásával, társadalmi normává, sőt divattá tételével nem a homoszexuálisok száma fog növekedni, hanem a hamis biszexuálisoké. Rajtuk értve azokat, akik csak divatból, vagy kényelemből létesítenek szexuális kapcsolatot a saját nemükkel. Kényelmen értve, hogy egyszerűbb egy haverral/barinővel szexuális együttlétet létrehozni, ha ezt a társadalom normálisnak, sőt menőnek tekinti, mint egy ellenkező nemű társsal összejönni. 

 A transzszexualitás meg leginkább fejben dől el. Minél fiatalabb valaki, annál könnyebben befolyásolható. A fiataloknak éppen elég nehéz időszak ez a felnőttek okoskodása nélkül is. A propagálás dicsőítése hamis. Legkésőbb 12 éves korára nagyjából mindenki képben lesz a szexualitásról a felnőttek segítsége, sőt szándéka ellenére is. A felvilágosítás inkább érintse a valódi dolgokat, mint a gyereknemzés a szex következménye, a fogantatás elkerülésének módjai, a nemi betegségek és társai témaköröket!

 A progresszív politika csapdájában a homoszexuálisokat sikeresen fordították a szülők ellen. A kis és fiatalkorukat semmiben nem segítő szexuális propaganda tabu a többség számára. A homoszexuálisok azonban, ahogyan az őket képviselő szervezetek, ezt nem vették figyelembe. A saját érdekükben is fontos lenne, hogy a későbbiekben ne próbálják áthágni a demokrácia közösségi szabályait és ne gondolják, minden LMBTQ embernek mindig mindenben igaza van, valamint, hogy az ellenvélemények csakis homofóbiából származhatnak!