A képen a Téli Palota ostroma, hogyan azt a propaganda akarta mutatni.
A szocializmusban minden jeles eseményre készíteni kellett az osztályterembe egy faliújságot, amin megemlékeztünk róla. Persze általában az ügyesen rajzoló kisdiákok dolgoztak rajta, de másodikos koromra eljött az a pillanat, mikor már nekem is alkotnom kellett rá valamit. Ez pontosan november hetedikére, ahogy nevezték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepére esett. Jellemző az akkori rendszerre, hogy a két hajóról amiről addig hallottam az egyik a Lenin jégtörő, a másik meg természetesen az Auróra cirkáló volt. Azt persze nem mondták, hogy az Auróra egy addigra kivénhedt part menti segédhajó volt, mely már a csuzimai ütközet idején is olyan lassú volt, hogy lekéste a csatát, melyre amúgy is csak a fegyverlobbi tudta benyomni. Viszont kedvenc könyvem volt az Óceán világa, mely visszatekintve meglepő módon meglehetősen angolszász szemszögből mutatott be dolgokat a hajózással kapcsolatban, így szerepelt benne fénykép a HMS Prince of Wales csatahajóról, valamint egy szép 'robbantott' dupla oldalas rajz a HMS Victoryról. A másik ikonikus dolog a cár Téli Palotája colt, melyről egyetlen képet sem láttam addig, akárcsak az Auróra cirkálóról. Ellenben a hírekben rengeteget szerepelt a Vörös tér és az ott levő hagymakupolás székesegyház, de még inkább az ott rendszeresen masírozó Vörös Hadsereg és a szónokló 'elvtársak'. Ezeket a szocialista modernizmus vívmányaként az osztályteremben elhelyezett fekete-fehér TV készüléken élvezhettük.
Így történhetett, hogy mikor nekiláttam megrajzolni a Téli Palota ostromát, magát a palotát a szintén hagymakupolás Tadzs Mahal helyettesítette, míg az Auróra cirkálót az általam ismert legszebb csatahajó, a HMS Victory pótolta. A rajzot a lehetőségeimhez képest roppant igényesre készítettem. Vastagabb keménypapír alapra, az akkoriban méregdrága, hamar kifogyó filctollakkal rajzoltam. (Szigorúan állami cégtől lenyúlva szülő által) A kép előterében alul volt a hajó, felette pedig a palota. Sikerült kialakítanom egy gyors eljárást arra , hogy a nagy panorámás képen az arányoknak megfelelően apró alakokat rajzolhassak pár vonással. Ezzel tudtam elérni, hogy tengerészek nyüzsögtek az árbocokon és az ostromlók nagyjából Nándorfehérvár ostromának megfelelően lepték el a palota tornyait, akár a törökök anno. A koncepciót az alábbi két képpel lehet a legjobban illusztrálni:
A valóságban inkább így kellene elképzelni, igaz ez talán nem annyira romantikus:
Annak ellenére, hogy életem fő művének szántam, nem számítottam komolyabb sikerre. Az osztályfőnök néni szerintem enyhe sokkot kapott tőle, de a fiú osztálytársaim komoly arccal tanulmányozták percekig a mozgalmas eseményeket a képen. Szerencsére nem maradt fent az utókor számára, úgyhogy az akkori papírgyűjtési szokásoknak köszönhetően feltehetőleg egy MÉH átvevőhelyen végezte. Így lehetséges, hogy a későbbiekben akár a szerencsésebb olvasók is találkozhattak vele WC papír formájában. Így múlik el a világ dicsősége.
