Amennyire Putyin háborúja az Ukrajna elleni támadás, ugyanannyira Amerikáé is.
Amennyire Putyin háborúja az Ukrajna elleni támadás, ugyanannyira Amerikáé is.
Nem beszél arról senki sem, hogy az orosz-ukrán háború kitörésének ugyanolyan okai vannak, mint minden más háborúnak. Egyrészt a támadó nem lát más lehetőséget a békés rendezésre, másrészt lehetőséget lát a háború győztes megvívására. Ez a háború Oroszország sok évszázados politikájának logikus fejleménye. Egyáltalán nem igaz, hogy Putyin egy gyakorló elmebeteg, vagy háborúmániás lenne. A jelenlegi helyzetben Putyin az orosz történelem és politika foglya. Azt teszi, ami hagyományosan egy felelős orosz vezető kötelessége. Nagyon sokszor kifejtette, hogy Ukrajna NATO tagsága Oroszország számára elfogadhatatlan. Tehát nem Putyin számára, hanem Oroszország számára. Ez nem amolyan nyugati, szép szavakkal elmondott szóvirág volt, hanem komoly tény, amit a háború bizonyít.
John Cena, mint Békeharcos. Világbékét akkor is, ha mindenki beledöglik!
Az amerikai győzelem pillanatnyilag tökéletes. Az oroszok véglegesen rátolva Kínára, Európa pedig teljesen elszigetelődött. Hogy az oroszok hogyan boldogulnak a legújabb Mennyei Birodalommal, ahhoz nem értek, de Európa haláltusáját sajnos pontosan látom.
Orosz rakétatámadás Ukrajnában Fotó: Ukrán kormányhivatal
Nagyon mérges vagyok a háború miatt, amiben bizony mind a három fél benne van. Az amerikaiak tényleg tudták előre a terveket, más kérdés, ellene nem tettek semmit. Talán emiatt lehetett 'farkast kiáltásnak' gondolni a kommunikációjukat és a Donbaszi bevonulással letudva látni az orosz fellépést. Sajnos nem, megkaptuk a háborút, amit senki sem akart Európában.
Putyin-Orbán találkozó, Moszkva 2022 január Fotó: portfolio.hu
Ekkora távolságot akar tartani Putyin a NATO-tól, mint a NATO tagország vezető Orbántól a tárgyalás alatt.
Elkezdtem írni az ukrán helyzetről, annak okairól, de aztán amint utána akartam nézni a témában, a gugli feldobott egy 2015-ös előadást, ahol a prof mindent elmond a témáról, amit gondolok. Automatikus fordítással is viszonylag jól követhető.
Fotó: YURI KOCHETKOV
Orbán Viktor moszkvai látogatása kigúnyolta a már hetek óta harsogó amerikai háborús propaganda zaját. Miközben minden nap az állítólagos Ukrajna elleni orosz támadásról hallani, állítólagos orosz katonai felvonulástól kellene rettegni, meg ezer kilométerekre levő haditechnikát mutogatnak, mint a támadás egyértelmű bizonyítékát. Van aki már a támadás időpontját is tudni véli. Elemzők képzeletbeli ólomkatonákkal játsszák le a háború lehetséges forgatókönyveit, hogy lokális, egész Ukrajna elleni, esetleg egész Európa elleni támadásról van szó, sőt, egy harmadik világháború is befigyelhet a fegyvergyártók nem kis örömére. Brüsszelben már a háború miatt kivetendő súlyos, avagy még súlyosabb szankciókon gondolkodnak.
Az ellenzék már kampánymódba kapcsolt az előválasztással kezdődően, csak kissé összevisszaságnak hat. Valójában azonban van benne ráció. Nézzük a mestertervet!
Mindig öröm látni, hogy miután nevetségesnek bélyegzik az LMBTQ lobbi létezését, támadásba lendül a hálózat, mintegy saját magukat leleplezve. Elismétlik a fél éves hazugságot, hogy a gyermekvédelmi törvény homofób, de bizonyítékkal, magyarázattal nem szolgálnak. Nyilván nekik csak a vádaskodás van kiadva.
A legvadabb Ungár Klára volt, aki tovább görgette Márki-Zay Péter homoszexuális fideszes politikusokkal kapcsolatos gondolatát és követelte, hogy nevezzék meg a kormány homoszexuális tagjait. Ez egyrészt ránézésre is emberi jogokat sért, másrészt csak nem listázni akarja őket? De akkor van ez tovább is. Akkor már a kormányzásra esélyes jelölteknek is előre nyilatkoznia kellene nemi beállítottságukról. Sőt, a képviselőknek is, meg az önkormányzati képviselőknek is stb. Nonszensz és kirekesztő, de hát persze, hogy egy SZDSZ-esnek jut ilyen az eszébe.
A másik Ungár, Péter, aki a Klára unokaöccse, meg arról beszél, hogy őt a homoszexualitása miatt elnyomják. Nos, milliárdosként, képviselői mentelmi joggal és Fidesz-közeli anyukával ez meglehetősen abszurd állítás. Amennyiben nyomást érzékel, az nem kívülről, hanem belülről jön. Amúgy is tréfásan nyilatkozta, hogy ő nem homoszexuális, mert az egy komoly dolog, hanem csak egy buzi. Miközben a pesti vicc szerint a kettő között éppen az a különbség, hogy a homokosnak sok pénze van és ennek Ungár Péter pontosan megfelel. Belmondót idézve "Te még buzinak is hamis vagy!".
Nyilván ezek a kijelentések a hazai homoszexuális közösséget és a baloldali kemény magot célozzák, de a valódi ok, hogy a liberális arisztokrácia médiája egy jó kis Magyarország elleni lejárató kampányt tudjon kreálni. Ungár Klára megszólalása meg része a zavarkeltésnek, melyet a Fidesz-közeli bizonytalan szavazók elrettentésére szánnak. Nem véletlen dolgokról van szó.
U.I.: Mivel már látható, hogy az ellenzék a türkizt választotta, elmondhatom, hogy a török-szál volt a leggyengébb láncszem a felsorolásban. Tehát, kivételesen szerintem is jól döntöttek, megérte a sok munka. A másik lehetséges választás a lila lehetett volna, mert az UTE azért mégsem jelentős pártpolitikai szempontból.
Ilyenkor télvíz idejére nem mennék bele komolyabb témákba... Meg aztán tartózkodom a fikciótól, ezért inkább közvetlenül a CIA főhadiszállássáról jelentkezem, ahol amerikai szakértők és a 'magyar' segéderők tanakodnak a budapesti forradalom marketingjéről.
Az első és legfontosabb a forradalom színének meghatározása, hiszen valahogyan hivatkozni kell rá. Nem olyan egyszerű a dolog, mert színekből viszonylag kevés van, hiába a rengeteg árnyalat. Ráadásul olyan színt kell választani, amit Amerikában is el lehet adni, de Magyarországon sincsenek ellenérzések vele szemben.
Előbbiből adódik, hogy a fehér élből kiesik. A fekete meg amolyan náci SS szín, a barna dettó.
A sárga sem jó, mert a hazai baloldal gyűlöli a távol-keletieket, mióta azok elfordultak Moszkvától. (Valamiért ez a koreaiakra is érvényes, őket is utálják. a szerk.)
A narancs egy tökéletes szín önmagában, de inkább ne is magyarázzuk, miért nem jó.
Aztán ott a piros, de az sem az igazi, mert azzal fel lehet hergelni az ország nagyobb részét a forradalmár élcsapat ellen. A rózsaszín meg ugyanez finomkodva.
A zöld az MDF színe volt, az is kiesik.
A türkiz zseniális lenne, de az meg a törökökre emlékeztetné a népet, az meg nem jó ómen.
A kék hibátlan, de az SZDSZ olyan nyomokat hagyott a magyar lélekben, hogy nem kellene megbolygatni.
A lila egész semleges, de az újpesti ultrákon kívül mást nem lelkesítene.
A barna az megint valami náci szín, az is kiesik a már szintén említett feketével együtt. Úgy néz ki körbe értünk.
A szivárvány meg csak a kétezer fős Pride tagságot vinné ki az utcára.
Sajnos elvtársak, bajtársak, valami mást kell kitalálnunk.
Vannak még persze állatok, növények stb. lehet találni valami hangzatos nevet, de momentán a színek kifogtak rajtunk. Idővel csak kifundálunk valamit közösen. Addig is köszönjük magyar barátaink értékes segítségét, a továbbiakban is számítunk rájuk!
Megmaradt bennem, mikor pár éve egy alternatív klubban az egyik teremből kifordulva, ipari zenén és EBM-en csiszolódott barátom arcán döbbenet, megvetés és az undor ült . Bizony, az alter ifjak ott valamelyik eurodance szörnyűségre ropták, tekintetükben a tiltott gyümölcs iránti lelkesedéssel. Na igen, valamikor régen még nem a művészi érték volt a szempont, csak hogy abban a pillanatban jól érezzük magunkat. Sőt, elítélendő módon társadalompolitikai üzenetekkel sem bombáztak. A színesbőrű előadók is csak az egzotikusság miatt voltak túlreprezentálva. Ma már megmosolyogtató, milyen kis édes tinglitanglikból lehetett toplistás sláger. És igen, már akkor is tudtuk, hogy van közöttük gagyi is bőven, de így is imádtuk őket.
A legkiakasztóbb szörnyűségeket szándékosan mellőztem, ízelítőnek belőlük azért még így is maradt, mint pl. Haddaway és Dj. Bobo. Nem idő, vagy jósági rendben, hanem csak úgy ömlesztve gyűjtöttem ki őket.